Pörölyként használná a civilszervezeteket (NGO) az Európai Parlament (EP) többsége azon kormányok ellen, amelyek Brüsszeltől eltérően viszonyulnak például a családok, a bevándorlás vagy a keresztény kultúra ügyéhez, s a túlhajtott liberalizmus, a társadalom-mérnökösködés és az értéksemlegesség helyett a nemzeti szuverenitás védelme, a megfontolt haladás és az értékőrzés mellé teszik le a voksukat.
A testület januárban fogadott el egy határozatot, miszerint az unió következő hétéves költségvetésének tartalmaznia kellene egy sürgősségi alapot, amiből az Európai Bizottság kivételes esetekben pályázatot írhatna ki a vele szövetséges NGO-knak. A kivételes eset az EP hangadóinak értelmezésében az, „amikor egy tagországban hirtelen súlyos veszélybe kerülnek az alapértékek”, a rendkívüli eljárásban támogatott aktivistacsoportoktól pedig a „demokratikus párbeszéd előmozdítását”, lényegében tehát politikai szerepvállalást várnának el.
Az összeg, amit uniós közpénzből erre fordítanának, 1,8 milliárd euró, azaz 570 milliárd forint. A május 26-ára kiírt EP-választáson tehát a szavazók arról is véleményt mondhatnak majd: akarják-e, hogy az adójukból Brüsszel például a magyar állam ellen strasbourgi perek sokaságában a börtönkörülményekre panaszkodó bűnözőket vagy éppen az illegális bevándorlókat segítő jogvédők akcióit finanszírozza?
A civilszervezetek csatarendbe állítása politikai, esetleg gazdasági célok érdekében nem új keletű. Ismert, hogy a Nyílt Társadalom Alapítványok (OSF) hálózata is milliárdokat költ éves szinten olyan NGO-k támogatására, amelyek Soros György elképzelésének megfelelően alakítanák át a társadalmakat.
Az OSF honlapja szerint az egyik fő célkitűzésük az Európába irányuló migráció elősegítése. Ennek érdekében pedig – mint írják – szeretnék megváltoztatni egy sor ország bevándorlási törvényeit, ami azt feltételezi, hogy az általuk támogatott egyletek valójában politikai lobbisták.
De az unió ugyancsak jelentős összegekkel járult hozzá az utóbbi időben a migránspárti csoportok működéséhez. Az OSF által is nagyra értékelt Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület például 2011 óta csaknem 1,2 milliárd forintot kapott Brüsszeltől. Figyelemre méltó, mivel jól jellemzi a magyar társadalom bevándorlásról alkotott véleményét, hogy volt év, amikor az egyesület számlájára civil forrásból mindössze 95 ezer, uniósból viszont körülbelül 180 millió forint érkezett.
A Helsinki Bizottság ugyanakkor több mint 700 millió forintot kapott az EU-tól különféle programokra az utóbbi években. Érdemes megemlíteni azt is, hogy Brüsszel a most lejáró költségvetési ciklus migrációval összefüggő támogatásaira csak Magyarország viszonylatában 23 millió eurót, vagyis több mint hétmilliárd forintot különített el, de a bevándorlókat segítő szervezetek más forrásból is hozzájuthattak uniós közpénzekhez.
