Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára úgy látja, hogy a brüsszeli elit nem találja a békéhez vezető utat, valószínűleg azért, mert nem is keresi. Állandósult az a helyzet, hogy az ukránok az életüket adják a háborúban, Európa pedig finanszírozza ezt – tette hozzá. Az államtitkár azt is kiemelte Ukrajna uniós csatlakozása kapcsán, hogy őszintén kellene beszélni arról, hogy valakinek állnia kell a számlát, és egy, a Financial Times-hoz kiszivárgott belsős brüsszeli tanulmány szerint 70 ezer milliárd forintnak megfelelő összegre saccolják az ukrán bővítés költségeit. Dömötör Csaba többek között beszélt még a nemzeti konzultációról, az inflációs helyzetről, a dollárbaloldal szuverenitás elleni támadásairól, a Demokratikus Koalíció és Karácsony Gergely főpolgármester pozícióiról, valamint a jövő év feladatairól, és a CSOK Pluszról is.
Idén februárban még arról beszéltünk, hogy mi kell a béke eléréséhez, azóta viszont újabb háború pattant ki. Hogyan látja: mi változott 2023-ban az előző évhez képest?
A világpolitika, ha lehet, még szövevényesebb lett. Az orosz-ukrán háború szintet lépett szörnyűségben és könyörtelenségben, és e mellé megérkezett az izraeli-Hamász háború.
A körülmények tehát nem lettek egyszerűbbek, de ettől még a lényeg változatlan: olyan politikát kell folytatnunk, amely biztosítja Magyarország gyarapodását ebben a zavaros időszakban is.
Ehhez mindenekelőtt erősen kézben kell tartanunk a nemzeti szuverenitás gyeplőjét is. Küzdelmes év volt az idei, ennél azért könnyebbeket kívánok a magyaroknak.
KÖSZÖNJÜK MINDENKI TÜRELMÉT ÉS HELYTÁLLÁSÁT, SOK JEL MUTAT ABBA AZ IRÁNYBA, HOGY 2024 MÁR EGY REMÉNYTELJESEBB ÉV LESZ.
Mik most a legégetőbb problémák, amikkel szembe kell néznie a magyar kormánynak?
Az év jelentős részét az inflációval folytatott kíméletlen birkózás határozta meg. Nem mi okoztuk, de viseltük minden következményét. Ezért is jó hír, hogy sikerült 10 százalék alá tuszkolni, és lesz ez még lejjebb is. Ez azt is jelenti, hogy egy átmeneti időszak után a bérek emelkedése újra tartósan meghaladhatja az árak emelkedését. Visszatérünk a reálbér-növekedési pályára. Gazdasági értelemben tehát látni az alagút végét, és ez még akkor is így van, ha sokan azon dolgoznak külföldön, hogy hosszabb legyen ez az alagút.
Az Európai Bizottság szóvivője, Eric Mamer teljességgel valótlannak nevezte a szuverenitásunk védelméről szóló nemzeti konzultáció kérdéseiben megfogalmazott állításokat. Ön mit gondol erről?
Furcsa jelenség az, amikor előbukkannak a brüsszeli irodáikból, kijelentik, hogy alaptalan az egész konzultáció, majd eltűnnek, anélkül, hogy egyesével szépen megvitathatnánk a témákat. Ugyan, mi lenne alaptalan?
TÉNY, HOGY ELFOGADTAK EGY NAGYON KÁRTÉKONY MIGRÁCIÓS CSOMAGOT. TÉNY, HOGY TÖBB TÍZMILLIÁRD EURÓT ADNÁNAK PLUSZBAN UKRAJNÁNAK. TÉNY, HOGY ÍRÁSBA ADTÁK, HOGY ELTÖRÖLNÉK AZ ENERGIAÁR-SZABÁLYOZÁST. MINT AHOGY AZ IS, HOGY BEENGEDTÉK A GÉNMÓDOSÍTOTT UKRÁN GABONÁT.
Valójában az lehet a gondjuk, hogy az idehaza elindított nyilvános párbeszéd ezekről az ügyekről európai szintű vitát generálhat. Ettől joggal tarthatnak. Kiderülne ugyanis, hogy amit képviselnek, az biztos jó valakiknek, de az európaiak többségének aligha.
A teljes cikket az Origo.hu-n olvashatják.
