– Milyen volt a politikai légkör a budapesti csúcstalálkozón?
– A két csúcstalálkozó légkörét leginkább a nyitottság és a várakozás jellemezte. A nyitottság azt jelenti, hogy a szervezők hozzáállása és az események struktúrájának kialakítása lehetővé tette , hogy valóban nyílt és őszinte eszmecserét folytassunk az egész európai kontinenst érintő stratégiai kérdésekről. Azt is mondhatnám, hogy a magyarországi levegő szabaddá tesz: a résztvevők érezhették, hogy Magyarországon színesebb és közvetlenebb párbeszéd folyik ezekben a kérdésekben, mint Európa legtöbb országában, és ez a fajta nyitottság az egész csúcstalálkozót áthatotta. A várakozás pedig abból fakadt, hogy az amerikai elnökválasztás után mindenki érezte: egy új korszak kezdődik a globális kapcsolatokban, ideértve a transzatlanti kapcsolatokat is. Mindenki azt kereste, hogy Európa és az európaiak milyen szerepet tölthetnek majd be ebben az új világrendben, amelynek kialakulását Trump elnök hivatalba lépése valószínűleg fel fogja gyorsítani.
A teljes cikket a Magyar Nemzet oldalán olvashatják, IDE KATTINTVA!
