Az Országgyűlés pénteken módosította a köznevelési törvényt, ennek részeként az óvodába járási kötelezettség alól nem a gyermek ötödik, hanem csak negyedik életévéig lehet felmentést kérni. Bódis József ezzel kapcsolatban azt mondta: a gyermekek óvodába járása három éves kortól kötelező, de sok jelzést kaptak arról, hogy a felmentési lehetőségeket "elég puhán kezelték bizonyos területeken".
Úgy gondoljuk, a kisgyermek fejlődésnek nagyon fontos szakasza az óvodáskor. Az új szabályozás célja, hogy minél több kisgyermek élvezhesse óvodai környezet előnyeit - mondta.
Az államtitkár hangsúlyozta: a szülői jogok továbbra is megmaradnak, mert ha a szülő úgy ítéli meg, hogy korai lenne háromévesen óvodába vinni a gyermeket, egy év halasztást kérhet. A halasztásról a tervek szerint a kormányhivatal dönt, az elbírálás pedig egységesebb lesz. Az új szabályozás 2020. január 1-jével lép életbe.
Bódis József szólt az iskolakezdésre vonatkozó szabály módosításáról is. Felidézte: a törvény kimondja, hogy a hat évet betöltő gyermekeknél kötelező az iskoláztatás, de itt is megmarad a lehetősége a szülőnek, hogy indokolt esetben egy év felmentést kérhessen. A felmentést eddig a területileg illetékes intézményvezető adhatta, a jövőben az Oktatási Hivatal bírálja el a kérelmeket.
Nem a szigorítás a lényeg, hanem az egyforma módszertan - jelentette ki az államtitkár, kiemelve, hogy eddig "ahány iskola, annyiféle szokás volt", amely visszásságokra adott alkalmat. Itt sem csorbul senkinek a joga, de egységes, átlátható rendszer lesz - mondta.
Az államtitkár a többi között arról beszélt, hogy megszűnik a magántanulói jogviszony, amelyet az egyéni munkarend vált fel. Emlékeztetett: a magántanulói jogviszonyról korábban az intézményvezetők dönthettek.
Az új szabályozás egységesíti az egyéni munkarend feltételeit - mondta, hozzátéve, a szülők továbbra is kérhetik az egyéni munkarendet, és az Oktatási Hivatal dönt a kérelem jogosságáról.
Bódis József szólt arról is, hogy a köznevelési törvény módosítása érintette az alternatív iskolák kerettanterveit is, az alternatív iskola tantárgyi struktúrájának 70 százalékban meg kell egyeznie a Nemzeti alaptanterv kerettantervi struktúrájával. A változtatás oknak azt nevezte, hogy a tanulók komolyabb esélyt kapjanak a továbbtanuláshoz, és az iskolaváltásokkal se legyenek problémák.
MTI
