Fontosabb intézkedések
- Ágazati bértámogatás
- Kutatás-fejlesztési bértámogatás
- Munkahelyteremtő-bértámogatás
- Bérkiegészítés a hátrányos helyzetűeknek
- Juttatás a közfoglalkoztatottak átigazolásához a versenyszférába
- Beruházásösztönző támogatások
- Beszállítók segítése
- Kedvezményes hitelek, garancia- és tőkeprogramok
- Adók és járulékok elengedése
- Mentesítés a bérleti díjak fizetése alól
- Gyorsított áfavisszafizetés
- Törlesztési moratórium
Már elindult a kormány Gazdaság-újraindítási akcióterve, ugyanakkor még a gazdaságvédelmi intézkedések közül is több hatályban van. Most ez utóbbiak közül a legfontosabbakat szedtük csokorba.
Bértámogatás
Ágazati bértámogatással segíti a kormány a vendéglátás, a szabadidő ágazat, az utazásszervezők és -közvetítők, valamint a szálláshely-szolgáltatással foglalkozó vállalkozásokat és az ott dolgozókat. A programot a március 5-i kormánydöntés kiterjesztette a március 8-ától bezárásra kényszerült szektorokra is és az igénylést meghosszabbították április végéig.
A támogatás mértéke a munkavállaló bruttó munkabérének ötven százaléka, személyenként maximum havi bruttó 251 500 forint. Ezt a kapaszkodót eddig 26 709-en kérték 73,16 milliárd forintnyi támogatási igénnyel, amely 163 587 munkahely megvédését szolgálhatja.
A kutatás-fejlesztési bértámogatás január 4-től ismét elérhetővé vált. Ennek részeként az állam három hónapra átvállalja a bérek negyven százalékát. A kérelmeket május 23-ig lehet benyújtani. Az új körre eddig összesen 1250 kérelem érkezett, ez 16 623 munkavállalóra szól. Az összes igényelt támogatás 12,66 milliárd forint. A program első körében összesen 1123 kérelmet támogattak, amely 20 661 munkavállalót érintett. Az akkor megítélt támogatás összege 16,42 milliárd forint volt.
Van munkahelyteremtő bértámogatás a veszélyeztetett munkaerőpiaci csoportoknak is. A kormány csaknem húszmilliárd forintos keretösszeggel hozta létre ezt a programot. A lépés azért született, hogy élénküljön az alacsony iskolai végzettségű és a fiatal (25 év alatti) álláskeresők iránti munkaerőpiaci kereslet. Ezzel mintegy 25 ezer, kevésbé képzett munkavállalót juttathatnak munkalehetőséghez 2020. október közepétől. A program részeként a munkáltatónak az álláskeresőt legalább öt hónapig foglalkoztatnia kell. A támogatás mértéke teljes munkaidős foglalkoztatás esetében havonta a bérköltség (bruttó munkabér és szociális hozzájárulási adó) ötven százaléka, de legfeljebb százezer forint. Eddig 7690 kérelem érkezett a döntéshozókhoz, amelynek részeként 7690 új munkahely létrehozását vállalták a cégek, ehhez 3,69 milliárd forint támogatást igényeltek.
A súlyosan hátrányos helyzetű munkavállalók – akik 12 vagy 24 hónapja nem dolgoznak – elhelyezkedésénél hat hónapig bérkiegészítés jár. Ha foglalkoztatási jogviszonyt létesítenek, a minimálbér harminc százalékával megegyező összeghez, jelenleg havi több mint ötvenezer forinthoz juthatnak. A munkaadó is támogatást kap, ha súlyosan hátrányos helyzetű személyt alkalmaz: a jogviszony első négy hónapjára a munkavállaló bérének felét megtéríti az állam. A csoportos létszámleépítés elkerüléséért a foglalkoztatónak három hónapon keresztül nyújtható támogatás a bérek feléig.
A Közfoglalkoztatásból a versenyszférába néven futó program mintegy kétezer közfoglalkoztatott elhelyezkedését segíti elő az elsődleges munkaerőpiacon. Ennek kerete félmilliárd forint. Juttatást kaphatnak mindazok, akik a közfoglalkoztatási jogviszonyuk lejárta előtt állást találnak a nyílt munkaerő-piacon. Minél hamarabb lép ki valaki a közfoglalkoztatásból, annál több támogatáshoz juthat, hiszen a hátralévő időre utólag kapja meg a havi 45 600 forintot. Elhelyezkedési juttatást kaphatnak a mezőgazdasági idénymunkát végző közfoglalkoztatottak is, naponta kétezer, egy hónapra tehát akár 62 ezer forintot is.
A résztvevők nettó keresete így a minimálbérrel számolva mintegy 160 ezer forint lehet, a korábbi bevételük csaknem háromszorosa, amit a családi adókedvezmények még tovább növelhetnek.
Beruházásösztönzés
Újabb harmincmilliárd forintos keretösszeggel folytatódik a versenyképesség-növelő támogatási program. Ennek részeként kapacitásbővítő, a hatékonyságot és a termelékenységet javító fejlesztésekhez biztosít támogatást a kormány. Ez azokat a vállalatokat segíti, amelyek elkötelezik magukat, hogy továbbra sem bocsátanak el senkit a munkavállalóik közül.
A keretösszegből 1,8 millió eurónyi támogatást nyújtanak cégenként, ez a teljes beruházás egyötödét jelentheti. Ezalól kivétel hét olyan megye, ahol a gazdasági fejlettség az országos átlaghoz képest elmarad, ezekben az országrészekben a beruházás összegének egyharmadát állja a program.
Idén mintegy kétmilliárd forintos keretösszeggel folytatódik a beszállítófejlesztési program. Ennek célja a kis- és közepes vállalkozások bekapcsolása a nemzetközi értékláncokba. Elérhetőek az Irinyi-terv iparstratégiai támogatásai is, amely 2,4 milliárd forintos keretösszegből segíti a magas hozzáadott értékű, nemzetközi s versenyképes termékek kifejlesztését és piacra vitelét.
Vállalkozások finanszírozása
Az államilag és a Magyar Nemzeti Bank által támogatott hitel-, garanciaprogramok részeként mindezidáig 4436,1 milliárd forintnyi igényt fogadtak be, ebből 3778,5 milliárd forint értékben kötöttek szerződéseket.
A Növekedési hitelprogram (NHP) Hajrá keretösszege ötszázmilliárd forintos emeléssel pedig háromezermilliárd forintra nőtt. Az NHP Hajrá az elmúlt egy évben csaknem 31 ezer vállalkozást juttatott kedvező feltételekkel összesen mintegy 2050 milliárd forint hitelhez.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium és a Kavosz Zrt. által koordinált Széchenyi-kártya hitelprogramok jellemzően nulla és fél százalék közötti ügyfélkamaton biztosítanak különböző hiteltermékeket a vállalkozásoknak. Elérhető a munkahelymegtartó kölcsön, a folyószámlahitel plusz, a likviditási és a beruházási hitel, valamint a Széchenyi turisztikai kártya. Ezek mellett további tizenegy kedvező konstrukció áll rendelkezésre, a többi között ilyen az Agrár Széchenyi-kártya, az MFB-krízishitel vagy éppen az MFB Gazdaság-újjáépítési hitel program. Létezik hatféle garanciaprogram, ahogy csaknem 1500 milliárd forint értékben tizenhatféle tőkeprogram is.
Adómentesítés
A vendéglátás, a szabadidő ágazat, az utazásszervezők és -közvetítők, a szálláshely szolgáltatás tevékenységet végző cégek (decembertől) és magántulajdonú buszos vállalkozások 2020. novembertől 2021. április végéig mentesülnek a szociális hozzájárulási adó, valamint a szakképzési és a rehabilitációs hozzájárulás fizetése alól. A kisvállalati adózók esetében pedig nem számítanak bele az adóalapba a személyi jellegű kifizetések. Ez az intézkedés csaknem 140 ezer dolgozó munkáját mentheti meg és több mint 16 milliárd forintot hagy a vállalkozásoknál.
A március 8-ától korlátozással érintett, a kata szerint adózó vállalkozások, vállalkozók és a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti egyéni vállalkozók mentesülnek a kata, illetve a szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség alól 2021 márciusában és áprilisban.
Az adómentesség mintegy 120 ezer vállalkozást érint és tízmilliárd forintot hagy az üzleteknél, szolgáltatóknál, a vendéglátásban, a turizmusban, a szabadidő-ágazatban tevékenykedő kisvállalkozásoknál.
A járványhelyzettel leginkább sújtott turisztikai ágazat egyes szereplőinek segít, hogy 2021. január 1-jétől a köztes értékesítők (például utazási irodák, rendezvényszervezők) mentesülnek a turizmusfejlesztési hozzájárulás fizetése alól. Ez a módosítás nagyjából hárommilliárd forintot hagyhat mintegy kétezer, turizmusban tevékenykedő vállalkozásnál. Továbbá 2021. január 1-jétől a veszélyhelyzet végéig továbbra sem kell a szálláshely-üzemeltetőknek, -szolgáltatóknak turizmusfejlesztési hozzájárulást és idegenforgalmi adót fizetniük.
Huszonhétről öt százalékra csökkent a kiszállított ételek áfája az éttermek zárvatartásának átmeneti időszakára. További segítség, hogy a tavaszi helyzethez hasonlóan a házhoz szállítás adminisztratív terheit mérsékelték, és a taxisokat is bevonhatják a kiszállításba.
A helyi iparűzési adó maximális mértéke a felére – egy százalékra – csökkent 2021. január 1-jétől.
A könnyítés mintegy nyolcszázezer céget érint, és 150 milliárd forintot hagy az egyéni vállalkozók, más vállalkozó magánszemélyek, például őstermelők mellett azon kis- és közepes cégek zsebében, amelyeknek az árbevétele vagy a mérlegfőösszege legfeljebb négymilliárd forint.
A kisvállalati adó kulcsa 2021. január 1-jétől egy százalékponttal – 12 százalékról 11 százalékra – csökkent, ami mintegy tízmilliárd forintot hagy csaknem 51 ezer vállalkozásnál. Továbbá a kiva bevételi értékhatára a kétszeresére, azaz hárommilliárd forintra emelkedett, így az egyszerűsített adónemet jóval többen választhatják. Tavaly decemberben 12 ezer cég jelentette be, hogy 2021. január 1-jétől a kivát szeretné alkalmazni, így az újonnan jelentkezőkkel együtt már több mint hatvanezren élnek ezzel a lehetőséggel.
A kormány elengedi az állami és önkormányzati tulajdonban lévő, 2020. november 4-e előtt létrejött éttermek, kávézók és konditermek bérleti díját 2021. februártól június 30-ig. Továbbá az állami vagy önkormányzati tulajdonú helyiség esetében fennálló bérleti szerződés tartalma nem módosítható úgy, hogy az a bérleti díj megemelését eredményezze. Ezen túlmenően a 2021. március 8-tól korlátozással érintett tevékenységet végzőknek márciusban és áprilisban nem kell bérleti díjat fizetniük az állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok esetében és a már megfizetett bérleti díjakat március 16-ig vissza kellett fizetni.
Gyorsított áfautalás
A kis- és közepes cégek fejlesztéseinél kedvezőbbé váltak a beruházási értékhatárok. A kisvállalkozások a fejlesztési adókedvezményt már kétszázmillió forintos, a középvállalkozások pedig akár háromszázmillió forintos beruházásnál is igénybe vehetik. Továbbá a fejlesztési tartalék összegét az eddigi ötvenszázalékos értékhatár helyett a nyereség teljes összegéig leírhatják az adózók, így a beruházásra félretett profit után nem kell közterhet fizetni.
Az adóhivatal a visszajáró áfát rövidebb idő alatt utalja ki a kis- és közepes cégeknek. Az érintettek az eddigi 75 nap helyett akár harminc nap alatt kaphatják meg a visszajáró pénzt. Az adózási előéletük alapján megbízható cégek pedig még korábban a pénzükhöz juthatnak, esetükben harminc napról húsz napra is rövidülhet a kiutalás időtartama, amely az egyik legrövidebb áfakiutalási határidő az Európai Unióban. A kockázatos adózók továbbra is csak 75 nap alatt kaphatják vissza az áfát. A gyorsítás révén eddig összesen csaknem 750 milliárd forinthoz jutottak a vállalkozások.
Fotó: Teknős Miklós
Magyar Nemzet
