A demonstrációt szervező szakszervezet szerint több mint kétszázezer olyan közszolga van, akiknek a nettó fizetése 90 ezer forintot sem éri el. „Egy pályakezdő fiatal nálunk 120 ezer forint bruttót kap, amely 84 ezer forintot jelent. Én úgy érzem, ettől több járna nekik” – mondta Kardosné Csalai Emőke.

Az érdekképviseletek januártól 5 százalékos, de minimum 10 ezer forintos, 2017-ig pedig további 25 százalékos béremelést követelnek a kormánytól. „Nem túlzó az 5 százalékos minimálbér-követelésünk. ezért jogos az igényünk, hogy egy több éves megállapodással számoljuk fel a közszolgálatban is meglévő dolgozói szegénységet” – hangsúlyozta Varga László, a Magyar Szakszervezetek Szövetségének elnöke.

A szakszervezet azt is követeli, hogy a kormány törölje el a bizalomvesztés intézményét. Bizalomvesztésre hivatkozva bármelyik kormánytisztviselőt elbocsáthatják.

Veszélyben vannak

„A teljes magyar közszolgálat veszélyben van, kötelességünk szólni, hogy ez így nem mehet tovább, mert egyszer csak nem nyit ki az óvoda, nem jön meg a busz, emberek, ápoló, vagy orvoshiány miatt meghalhatnak és ha így marad, akkor az iskola lesz az a hely, ahol gyermekeink jövője megsemmisülhet” – jelentette ki a demonstráción Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének főtitkára.

A tüntetők a Miniszterelnökségen és a Külügyminisztériumban bevezetett, 10 órás munkaidő ellen is tüntettek. Az érdekképviselet a Munkaügyi Főfelügyelőséghez fordult, hogy kiderüljön, Lázár János jogszerűen kötelezi-e 8 óránál hosszabb munkaidőre a kollégáit.

Lázár: Itt a közszolgálat a legfontosabb

A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a kancellária a magyar állam irányításának központja, ezért nem tekinthető tipikus munkahelynek. Lázár János azt is mondta, hogy náluk nem a munkaóra, hanem a feladat mennyisége számít.

„Jó néhány olyan munkatársunk van, aki jelezte, hogy a gyerekét korán kell óvodába, iskolába vinnie, és ezért nem tud időben jönni a munkahelyére, számukra a közigazgatási államtitkár úr engedélyezte a rövidített munkaidőt, mindenkivel méltányosan jártunk el, egy olyan kollégám volt az 1500 munkatársból, aki közös megegyezéssel a munkateher miatt kérte a felmentését. Természetesen, ha munkajogi vitát kezdenek a kollégák, amire eddig nem volt példa az elmúlt években, akkor ezt tudomásul vesszük, és nyilvánvalóan el fogjuk mondani a bíróságnak is, vagy el fogjuk mondani bárkinek, hogy ezen a munkahelyen nem a munkaidő számít, hanem a feladat és a teljesítmény, nem tudjuk, sajnálatos módon, legnagyobb sajnálatomra, nem tudjuk biztosítani azt, hogy ez a munkahely a személyes szempontokat preferálja, ezen a munkahelyen a közszolgálat a legfontosabb” – mondta a miniszter.