Az emléknap azoknak a névtelen hősöknek, katonáknak és civileknek állít emléket, akik Szent István óta áldozatot hoztak a haza fennmaradásáért, függetlenségéért, szabadságáért.
Benkő Tibor a sajtó képviselőinek a koszorúzást követően elmondta: a hazát, szeretteinket, értékeinket védeni kell nemcsak háborúban, hanem járvány és más katasztrófák idején is. A magyar honvédség helytáll a nehéz időkben, és segítséget kínál azoknak is, akik elvesztették munkájukat, akár addig, amíg nem tudnak újra elhelyezkedni, akár hosszabb távon is, ha megtetszett nekik a katonai hivatás.
Az Országgyűlés 2001-ben fogadta el a magyar hősök emlékünnepéről szóló törvényt, amely szerint minden év májusának utolsó vasárnapján emlékeznek "az elmúlt ezredév magyar hőseire".
Az ünnep eredete egy 1917. évi törvényre vezethető vissza, amely arra kötelezett minden községet, hogy állítson méltó emléket elesett hőseinek. 1945-ben a szovjet vezetésű Szövetséges Ellenőrző Bizottság követelte az emléknap megszüntetését, így azt a szocialista Magyarországon már nem ünnepelték. Ezután az első állami rendezvényt 1990-ben tartották, 2001-ben ünnepélyesen újraavatták a megújult Hősök terét és a Rákoskeresztúri új köztemetőben felavatták a Magyar hősök emlékparkját.
MTI
