A könyv címe utalás arra, hogy a marxi gondolatból egy hitként felfogott ideológia lett, melynek nevében emberellenes tetteket követtek el. A tanulmányokat Békés Márton történész, a XXI. Század Intézet igazgatója válogatta és Balogh Gábor, a Terror Háza Múzeum vezető történésze szerkesztette. Paul Hollander magyar származású politikai szociológus író, történész budapesti zsidó családba született. 12 éves korában szem és fültanúja volt a nyilasok tombolásának, hogy aztán a kommunisták osztályidegenné nyilvánítsák és családjával együtt kitelepítsék Budapestről. Végül 200 ezer honfitársához hasonlóan az 1956-os forradalom és szabadságharc eltiprásakor döntött úgy, hogy elhagyja Magyarországot. Először Angliába, majd az USA-ba költözött. Hollander egész életét annak szentelte, hogy kimerítő alapossággal mutassa be a kommunizmus valódi arcát, tükröt tartva ezzel a kommunizmus iránt romantikus érzelmeket tápláló értelmiségiek elé. Schmidt Mária Széchenyi-díjas történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója a kötetet méltatva rámutatott: A nyugati értelmiség egy jelentős része ma is azt gondolja, hogy biztos a keleten élő emberek elrontották a kommunizmus eszméjének gyakorlatba ültetését, de a fejlett Nyugaton most majd bebizonyítják, hogy az utópia igenis megvalósításra érdemes. Képtelenek feldolgozni a kudarcot, hogy a kommunizmus mindenhol terrorizmusba és katasztrófába torkollott. A mai napig nem hiszik el, hogy a rendszer működésképtelen.
Fel kell tenni a kérdést, mi volt az oka annak, hogy a felvilágosult nyugati értelmiség legkiválóbbjai bedőltek a kommunista ígéreteknek és igazolták, kiszolgálták a kommunizmus emberellenes eszméjét. Paul Hollander Marx és a Korán című kötete erre a dilemmára keresi a választ – mondta el bevezetőjében Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója.
A Széchenyi-díjas történész kiemelte: A nyugati értelmiség vak volt és elcsábult a kommunizmus iránt. Ez ma éppúgy jellemzi a nyugati elitet, mint az 1960-as, ’70-es években. Paul Hollander gondolatai azért aktuálisak, mert a kommunizmushoz való hozzáállást nem módosította a nyugati értelmiség. Nem tudták feldolgozni azt a kudarcot, hogy a kommunizmus mindenhol terrorizmusba és katasztrófába torkollott. Nem hiszik el, hogy a rendszer működésképtelen. Ma is azt gondolják, hogy biztos a keleten élő emberek elrontották az eszme gyakorlatba ültetését, de a fejlett Nyugaton most majd bebizonyítják, hogy az utópia igenis megvalósításra érdemes. Ha azonban elolvassuk a kötetbe rendezett tanulmányokat, akkor kiderül, hogy ezek az elképzelések hamis kiindulásból táplálkoznak – tette hozzá Schmidt Mária.
Fekete Rajmund, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója rámutatott: a kommunizmus nem halt meg, képviselői ott vannak a nyugati egyetemek campusain, a tudományos kutatóműhelyekben, ott vannak a politikában és folyamatosan terjesztik eszméiket. A kommunista ideológia nevében meggyilkolt 100 millió ember halála hidegen hagyja őket. Jellemző a napjainkban virágzó kommunista nosztalgiára, hogy Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság korábbi elnöke pár évvel ezelőtt avatta fel a kínai támogatásból elkészült Karl Marx -szobrot. Avató beszédében mentegette Marxot, mint akit semmi felelősség nem terhel az ideológia nevében végrehajtott véres terrorcselekményekért. Néhány hónapja pedig az európai zöldek frakcióvezetője Lenint idézte az Európai Parlamentben. Előttünk, magyarok előtt azonban nehéz mentegetni a kommunizmust. 1919. március 21-én külföldről pénzelt terroristák túszul ejtették Magyarországot, hogy aztán ízelítőt adjanak a bolsevizmusból. Államosításba kezdtek, forradalmi törvényszékeket állítottak fel, terrorista rémuralmat valósítottak meg. Gyerekeket akasztottak a kivégzettek mellé - emlékeztetett Fekete Rajmund.
Paul Hollander Marx és a Korán című kötetét kerekasztal-beszélgetés formájában mutatták be: Baczoni Dorottya, a XX. Század Intézet igazgatója a könyv címét magyarázva elmondta: a marxi gondolat egy valláspótlék, egy hitként felfogott ideológia. Az eszme gyakorlati megnyilvánulása nagyon hasonló volt ahhoz, amit az Iszlám nevében tesznek egyes csoportok.
Sayfo Omar, az Avicenna Közel-kelet Kutatások Intézete és a Migrációkutató Intézet munkatársa szerint fontos különbséget tenni az iszlamizmus és az iszlám között. Előbbi a 19. század végén alakult ki és jellemzője, hogy abszolút igazságot hirdet. A hagyományos iszlám ezzel szemben elfogadja, hogy Isten az, aki az igazság birtokában van, nem pedig az ember. A marxisták azzal magyarázzák a kommunista eszme gyakorlatban megnyilvánuló sikertelenségét, hogy a követők értelmezték félre a dolgokat, miközben a „szent iratok” rendben vannak. Nos, ugyanezt mondják az iszlamisták is, az iratok, a kiindulási alap rendben van, csak eddig nem jól valósították meg a gyakorlatban a hittételeket.
