„Azzal a kérdéssel fordulok tisztelt miniszter úrhoz, hogy legyen szíves magyarázatot adni arra, hogy mit kell érteni az alábbi kifejezése alatt: »aberrált, belvárosi, libsi gyerek«. (...) Külön érdekelne a magyarázata azért is, mert ön a magyar kormány egyik fontos minisztériumát vezeti, és a magyar kormány zéró toleranciát hirdetett az antiszemitizmussal szemben” – írta erre Nógrádi Péter, a Mazsihisz alelnöke.
Ezek után nem túl nehéz arra a következtetésre jutni, hogy Nógrádi Péter, a Mazsihisz alelnöke úgy döntött, megvádolja antiszemitizmussal Lázár Jánost – s akkor már, jó szokás szerint, a magyar kormányt is. S akkor lenne néhány kérdésem, amely kérdések válasznak is felfoghatók, s azért nekem, mert van szerencsém ismerni a szituációt. Húsz éve hallgatom, hogy antiszemita vagyok, mert felemlegettem az orgoványi erdőt, ahol speciel egyetlen zsidót sem ástak bele nyakig a földbe, csak komcsit meg Lenin-fiút, de hát ez kit érdekel? Karl Lueger, Bécs hajdani polgármestere mondta akkoriban: „Hogy ki a zsidó, azt én döntöm el!” S ez annyira megtetszett Göringnek, hogy gyakran mondta ő is. Na most azt nem lehet pontosan megmondani, hogy Nógrádi meg a hozzá hasonlók Luegert vagy Göringet tartják-e szellemi elődjüknek, azt mindenesetre imádják hangoztatni és gyakorolni, miszerint: „Hogy ki az antiszemita, azt én döntöm el!”
Nos, akkor a kérdések:
– Elárulná Nógrádi elvtárs, hogy Lázár János mondatának melyik kitételéből ismert magára?
– Az aberrált talált?
– Esetleg a belvárosi?
– Netán a libsi?
– Vagy a fűszívó?
– Bele se merek gondolni: mindegyik?
– S ha valamelyikben vagy esetleg mindegyikben felismerte önmagát, azt milyen logika mentén terjeszti ki mindjárt az összes zsidóra?
A teljes cikk IDE kattintva olvasható.
