Bárándy Péter balliberális politikust korábban az SZDSZ köztársasági elnöknek is alkalmasnak látta, de nőjogi szervezetek tiltakoztak a jelölése ellen, mert szerintük miniszterként nem lépett fel elég határozottan a családon belüli erőszak kapcsán. Bárándy később az Ahmed H. nevű, Röszkénél a magyar rendőrökre támadó bűnözőt védte – számolt be róla a Magyar Nemzet.
A minap Magyar Pétert a bíróságra kísérő Bárándy Péter 2002 és 2004 között a Medgyessy Péter vezette MSZP-SZDSZ igazságügyi minisztere volt. Bárándy az SZDSZ-nél is jól feküdt, hiszen a liberális párt 2005-ben Bárándy Pétert is el tudta volna képzelni köztársasági elnöknek, mégpedig olyannyira, hogy a sikertelen első forduló után Magyar Bálint Bárándy Péter jelölését indítványozta, de a szocialistákat kötötte a párt elnökjelölt-állító kongresszusuk Szili Katalin indításáról szóló határozata.
Érdekesség, hogy Bárándy Péter államfőjelöltsége ellen számos női érdekvédő szervezet tiltakozott, mondván „az egykori igazságügyi miniszter számos alkalommal adta jelét a nők emberi jogai iránti érzéketlenségének”. A nyílt levelet is közzé tévő szervezetek többek között azt vetették Bárándy szemére, hogy ő „akadályozta meg, hogy a családon belüli erőszakkal szembeni állami fellépés stratégiájába bekerüljenek az áldozatok védelméhez szükséges, hiányzó büntető törvénykönyvi módosítások (a fenyegető zaklatás és a családon belüli erőszak általános tilalma). Vezetése alatt szabotálta el az igazságügyi minisztérium a tanúvédelmi és a soron kívüliségre vonatkozó szabályok megalkotását.”. Mindemellett azt is kifogásolták, hogy – ahogy fogalmaztak – „Bárándy nemegyszer igen kétértelmű módon nyilatkozott a családon belüli erőszak állítólagos elfogadottságáról. Nem a nők és gyerekek százezrei elleni fizikai és szexuális erőszakot, lelki terrort nevezte veszélyesnek, hanem a nők emberi jogaiért küzdő szervezetek célkitűzéseit. Bárándy nyilatkozatai rendszeresen tanúságot adtak a családon belüli erőszak természetrajzára vonatkozó alapvető ismeretek hiányáról, s minisztersége idején kerültek fel az igazságügyi minisztérium honlapjára a családon belüli erőszak veszélyességét bagatellizáló más dilettáns állásfoglalások is.”
Szintén említésre méltó, hogy Bárándy minisztersége alatt enyhítettek az első Orbán-kormány szigorú drogpolitikáján: a 2002-ben hivatalba lépő MSZP-SZDSZ kormánykoalíció már a kormányzása kezdete előtt világossá tette, hogy változtatni kíván a polgári kormány szigorú drogpolitikáján: Bárándy Péter már igazságügy-miniszter jelöltként kijelentette a Népszabadság szerint, hogy elhibázottnak tartja „például az eseti kábítószer-fogyasztókra, az egy-egy cselekménybe belesodródottakra vonatkozó szabályozást”. Ennek megfelelően a baloldali parlamenti többség 2003-ban módosított az első Orbán-kormány által szigorított elterelési szabályokon és lényegében visszaállította a korábbi szabályozást, azaz már nem csak a függő fogyasztók számára tette lehetővé az elterelési lehetőséget: a 2003. március 1-jén hatályba lépő rendelkezés alapján – a Beszélő nevű lapban megjelentek szerint – „ismét az összes fogyasztó, aki csak kisebb súlyú drogos bűncselekményt követett el, választhatja az elterelést. A nem függő és még csak nem is rendszeres szerhasználó alkalmi fogyasztókra vonatkoztatva létrehozták az elterelés új formáját: a felvilágosító-megelőző szolgáltatást.”
A teljes cikket a Magyar Nemzet Online-on olvashatják.
