Már a két éve kirobbant orosz–ukrán konfliktus előtt szó volt a kecskeméti Puma század gépeinek darabszám-emeléséről. Az akkori védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos, Maróth Gáspár úgy nyilatkozott: a katonai tervekben szerepel egy újabb harci repülőszázad létrehozása a honvédségen belül, de erről döntés még nem született. Később olyan beszerzési tervek láttak napvilágot, hogy rövid távon négy darab Gripennel bővülhet a kecskeméti bázis harcigépállománya.
A pénteki, budapesti svéd–magyar miniszterelnöki csúcson aláírt szerződések szerint még hosszú ideig számíthat a magyar légierő a 18 darabra bővülő, folyamatosan korszerűsödő JAS–39 C/D Gripenek képességeire.
Tartós kapcsolat
A svéd–magyar Gripen-kapcsolat közel három évtizedes múltra tekint vissza. A rendszerváltást követően 1995 szeptemberében a Horn-kormány szándéknyilatkozatot írt alá a svéd Wallenberg ipari csoporttal (amelyhez a Saab is tartozott) a Gripen esetleges rendszeresítéséről. Szerződés akkor még nem született, hiszen csak néhány évvel korábban érkeztek, majd álltak rendszerbe az orosz államadósság fejében kapott MiG–29-es vadászgépek. A svéd fél azonban bizakodott, így nem sokkal később Kecskeméten egy rögtönzött bemutatón megjelent egy JAS–39-es vadászgép. Néhány évvel később, a Jugoszlávia elleni légiháború és az 1999-es magyar NATO-csatlakozás újra előtérbe hozta a nyugati harci gépek rendszeresítésének kérdését.
A teljes cikk az MnO honlapján olvasható.
Fotó: MnO
