2024. 11. 22. Péntek Cecília napja
Jelenleg a TV-ben:

Akik a hazára voksoltak

Következik:

Vezércikk 04:00

Belföld

Az ügyészség visszautasítja az EP jelentéstevőjének valótlan állításait

Magyarország Ügyészsége visszautasítja az Európai Parlament Magyarország jogállamiságával foglalkozó új jelentéstevőjének ügyészséget érintő valótlan állításait - tudatta a Legfőbb Ügyészség.

  • Az ügyészség visszautasítja az EP jelentéstevőjének valótlan állításait

Magyarországon az ügyészség minden egyes ügyben a törvények előírásait betartva, szakszerűen, politikai befolyástól mentesen jár el.

Az Európai Parlament Magyarország jogállamiságával foglalkozó új jelentéstevője, Tineke Strik keddi sajtótájékoztatója előtt az ügyészséggel nem konzultált, tőle adatokat nem kért, viszont a közösségi oldalán már a magyarországi látogatása előtt leírta, hogy szerinte mit fog itt tapasztalni.

A jelentéstevő véleménye szerint az ügyészség, a legfőbb ügyész nem független Magyarországon. Ezzel szemben tény, hogy a magyar ügyészi szervezet független a végrehajtó hatalomtól, a kormány vagy az igazságügyi miniszter nem utasíthatja a legfőbb ügyészt. Független, illetve a parlament felé beszámolási kötelezettséggel bíró ügyészi szervezet működik az Európai Unióban Magyarországon kívül például Szlovákiában, Finnországban és Portugáliában is. A francia és a német ügyészi szervezeti modell pedig - amellett, hogy az igazságügyi miniszter utasíthatja és Franciaországban vissza is hívhatja az ügyészeket - erősen hierarchizált. Ez utóbbi ellen az uniós szervek nem emeltek kifogást. Ugyanakkor a magyar legfőbb ügyész egyedi ügyben utasítást nem ad. Olyan jogköre sincs, mint például a szlovák legfőbb ügyésznek, aki saját hatáskörben bármilyen ügyben folyó eljárást indokolás nélkül megszüntethet.

A jelentéstevő véleménye szerint Magyarország az egyik legkorruptabb állam az EU-ban. Ezzel szemben az EU közvélemény kutató szervezete, az Eurobarometer 2023-as felmérése szerint a megkérdezettek esetében nagy különbséget mutat aközött, hogy mit gondolnak arról, mennyire elterjedt a korrupció hazánkban (88 százalék válaszolt akként, hogy elterjedt) és aközött, hogy a válaszadót érinti-e a korrupció a mindennapi életben. Ez utóbbi kérdésre 22 százalék válaszolt igennel, ami az uniós tagállamok középmezőnyébe teszi Magyarországot, és két százalékponttal jobb az uniós átlagnál. Még nagyobb az eltérés az arra a kérdésre adott válasznál, hogy a válaszadó személyesen tapasztalt-e az elmúlt 12 hónapban korrupciós esetet, vagy volt-e annak tanúja: 9 százalék válaszolt igennel. Az ügyészség hatáskörébe ezen 9 százalék tartozik.

A magyar ügyészség a rendelkezésére álló eszközökkel maga is fellép a korrupció ellen és minden esetben, ahol annak fennállnak a törvényi feltételei, vádat emel.

A korrupciós bűncselekménnyel érintett regisztrált elkövetők számát vizsgálva megállapítható, hogy a magyarországi korrupciós helyzet viszonylag állandó.

Ezzel kapcsolatban külön kiemelést érdemel, hogy Laura Codruta Kövesi asszony, az Európai Ügyészség (EPPO) főügyésze többször is – így legutóbb az Európai Unió tagállamai Legfelsőbb Bíróságai mellett működő ügyészségek vagy azonos jogállású intézmények hálózatának idén májusi luxemburgi konferenciáján, ahol egy évre Polt Péter legfőbb ügyész vette át a szervezet elnöki tisztségét – eredményesnek értékelte az EPPO és a magyar ügyészség 2021 áprilisában munkamegállapodással is megerősített szakmai együttműködését.

A jelentéstevő véleménye szerint Magyarországon teljes büntetlenséget élveznek az elkövetők, illetve az ügyészi hivatalnál eltűnnek az ügyek.

"Ez egy képtelen állítás, ami minden alapot nélkülöz. A magyar ügyészség, ahol annak fennállnak a törvényi feltételei, minden esetben vádat emel. Várjuk a jelentéstevő saját – álláspontunk szerint nem valós – állítását alátámasztó konkrét példáit" - áll a Legfőbb Ügyészség közleményében.

Ide kapcsolódnak az uniós elvárásoknak megfelelő új jogintézmény, a 2023. január 1-jétől alkalmazandó kiegészítő pótmagánvád eddigi tapasztalatai. Az eljárás lehetővé teszi, hogy egyes kiemelt – így például korrupciós – bűncselekmények esetében bárki a bírósághoz forduljon felülbírálati indítvánnyal, ha az ügyben feljelentés elutasítás vagy megszüntető határozat született. 2023-ban 35 esetben éltek a jogosultak ezzel a jogukkal. A bíróság 5 esetben adott helyt a felülbírálati indítványnak. Fontos kiemelni, hogy ismételt felülbírálati indítvány benyújtására már csak egy esetben került sor, amit a bíróság elutasított. Kiegészítő pótmagánvádlói vádindítványt pedig egyetlen esetben sem nyújtottak be.

Az ügyészség a törvények szerint jár el a hatáskörébe tartozó ügyekben - közölték.

Ezek is érdekelhetik

Legfrissebb híreink

Műsorok

Svenk, a HírTV mozimagazinja

Svenk, a HírTV mozimagazinja

A hetente szombatonként 22:50-kor műsorra kerülő Svenkben Zavaros Eszter műsorvezető kalauzolja a nézőket a magyar filmipar múltjába, jelenébe és jövőjébe.
Sajtóklub - ajánló

Sajtóklub - ajánló

Aktuális kérdések, hétről-hétre! Fontos témák, kivételes vélemények! Minden vasárnap 19 óra 10 perctől órától jelentkezik Sajtóklub című műsorunk.
Vezércikk - ajánló

Vezércikk - ajánló

Vezércikk – a sajtóban ez az a műfaj, ami meghatározza az adott médium legfontosabb üzenetét, de ez már nem csak a nyomtatott sajtótermékek privilégiuma. Hétfőtől péntekig 20 óra 55 perctől gyakorló zsurnaliszták, szókimondó véleményvezérek elemzik a nap legfontosabb híreit.
Paláver - ajánló

Paláver - ajánló

A HírFM és a HírTV közös műsora a Paláver. Itt a hallgatók közvetlenül is részt vehetnek a műsorfolyamban. Minden hétköznap 15 óra 30 perctől. A műsor telefonszáma: +36 (1) 799 29 99.

Kapcsolódó tartalmak

Kiderülhet, ki lehet Budapest főpolgármester-helyettese + videó

Kiderülhet, ki lehet Budapest főpolgármester-helyettese + videó

Sajtóinformációk szerint több jelölt is lehet, Kiss Ambrus, illetve Vitézy Dávid neve is felmerülhet. Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója a Magyar Nemzetnek nem erősítette meg és nem is cáfolta, hogy Vitézy Dávid neve is napirenden van.
@ 2021 Hír TV ZRt. Minden jog fenntartva!