Október 22-én este a budapesti műegyetemen gyülekeztek a hallgatók, ott fogalmazták meg 16 pontjukat, amelyben a szovjet csapatok kivonása mellett a politikai foglyok szabadon bocsátását, többpártrendszert és szabad választásokat követeltek a kormánytól. „A 22-ei nagygyűlés után egy nappal ez a rádió elé került, és ott tüntetett tömeg. Egy piros kabátos lány, Kozmofszki Edina kétszer is felolvasta a pontokat. A rádió válasza a követelésre, hogy olvassák be, már puskacsőből érkezett, itt indul el a szabadságharc” – mondta Hajtó Ödön, a Műegyetem 1956 Alapítvány elnöke.
Az ötvenhatos harcokban a titkosítás alól 1993-ban feloldott adatok szerint 2652 magyar és 720 szovjet katona esett el. A forradalom utáni megtorlás elől több mint negyedmillió magyar menekült nyugatra.
Gulyás Gergely az emlékünnepségen azt mondta, 1956 örökségéhez akkor lennénk méltók, ha az ország jó hírnevének védelme természetes nemzeti minimummá válna. Az Országgyűlés alelnöke kiemelte: a forradalom emléke örök figyelmeztetés, hogy Magyarországon a szabadság, a jogállam és a demokrácia vérrel kiharcolt, szent érték. „Mint azt Magyarország alkotmánya és az első szabadon választott Országgyűlés által elfogadott első emléktörvény egyaránt rögzíti: mai szabadságunk az 1956-os forradalmunkból sarjad ki. Albert Camus szavai arra is intenek bennünket, hogy nem biztos, hogy a szabadság és a demokrácia meghatározásának kizárólagos letéteményesei azok, akik a nyugati demokráciában már húsz évvel a forradalom után lelkesen éltették a vérben forgó magyar hatalmat gyakorló kommunista vezetőket, és még kevésbé azok, akik Magyarországon demokráciában és diktatúrában egyaránt, mindig minden kormánnyal tudtak azonosulni” – fogalmazott Gulyás Gergely.
Az ünnepség végén a Műegyetem csarnokában megkoszorúzták a hősi halottak emléktábláját. Ezután az ünneplő tömeg a Műegyetemtől a Bem térre vonult, ahol mások mellett beszédet mondott Böjte Csaba, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány vezetője is.
