– A törvény nem módosult, mivel eddig is az örökbefogadásra váró gyermek szempontja volt az első – nyilatkozta lapunknak az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért felelős államtitkára. Fülöp Attila elmondta, a jogszabályok, beleértve a büntető törvénykönyvet, eddig is úgy rendelkeztek, hogy a gyámhivatalnak a házasságban élők által történő örökbefogadást kell engedélyeznie. – Ami most történt, az pusztán a minisztériumi rendelet végrehajtásának rögzítése. Eszerint örökbefogadás esetén a gyermek megyéjében keresnek házasságban élő örökbefogadót. Ha ez nincsen, akkor országszerte keresnek ilyen örökbefogadót. Ha pedig az egész országban nem találtak ilyet, akkor visszamennek az adott megyébe egyedülállót keresni, ennek sikertelensége esetén pedig az egész országra kiterjesztik a keresést. A rendelet kapcsán nincs változás abban, hogy az eljárás során a házasságban élők örökbefogadását preferálja, illetve engedélyezi elsőként a gyámhivatal – nyomatékosította az államtitkár, aki arra is felhívta a figyelmet – amit az alaptörvény is rögzít –, hogy minden gyermeknek joga van apa és anya mellett felnőnie. Fülöp Attila lapunk kérdésére elmondta, hogy 2019-ben összesen 1052 gyermek talált új otthonra, míg az örökbefogadásra 2824 házaspár és 362 egyedülálló várt tavaly. – Az örökbefogadásra várók 53 százaléka három év alatti gyermeknek szeretné vállalni a felnevelését, és nyolcévesnél idősebb gyermeket csak egy százalék fogadna örökbe. Ehhez képest az örökbe fogadható gyermekek kevesebb mint húsz százaléka három év alatti – közölte az államtitkár, aki azt is hozzátette: az örökbefogadás egyszerre hatósági, azaz hivatalos adminisztrációs folyamat, viszont a másik oldalon az időátfutási folyamat attól is függ, hogy az örökbefogadó milyen korú gyermeknek a felnevelését tudja vállalni.
Mint ismert, Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere pénteken véglegesítette az örökbefogadásról szóló törvényt, amely szerint elsősorban a házasságban élők fogadhatnak örökbe elsőként a gyámhivatal engedélyével. Az egyedülálló általi örökbefogadás csak akkor lehetséges, ha nincs a gyermek számára megfelelő örökbe fogadó házaspár jelentkező, és mindez a gyermek érdekében. Csak az fogadhat örökbe, aki 25. életévét betöltötte, cselekvőképes személy, és aki a gyermeknél legalább tizenhat évvel, legfeljebb negyvenöt évvel idősebb, személyisége, körülményei alapján alkalmas a gyermek örökbefogadására. A három év feletti gyermekeknél az eddigi 45 év helyett 50 év lehet a maximum korkülönbség a gyermek és az örökbefogadó szülő között, amelynek célja az idősebb gyermekek örökbefogadásának elősegítése. Ha házaspár fogad örökbe, akkor az előírt korkülönbségnek csak a házaspár egyik tagja esetében kell fennállnia.
A balliberális sajtó attól volt hangos, hogy az élettársi viszony is egyedülállónak számít. Szerintük nem normális, hogy a gyermeknek elsődlegesen házaspárokat keresnek, és csak ennek sikertelen kísérlete után az egyedülállókat. A HVG egyenesen azt állította, hogy a módosítás „gyakorlatilag kizárja” az élettársakat és az egyedülállókat, akiket a jogszabály egyáltalán nem említ. Az LMBTQ-lobbit erőltető Momentum és a Háttér Társaság pedig azt kifogásolta, hogy a módosítás nem a meleg párok érdekét helyezi előtérbe.
