A zárószavazás előtt két ellenzéki képviselő is név szerinti voksolást kért saját módosító indítványáról. A jobbikos Novák Előd szerint a kommunista hatalom működését feltáró Nemzeti Emlékezet Bizottságnak nyilvánosságra kellene hoznia, hogy kik szolgálták hivatásosként, illetve besúgóként az állambiztonságot a diktatúra idején. „Az ajánlás második pontjában Novák Előd képviselő úr az első szakasz harmadik bekezdésének módosításával azt javasolja, hogy a bizottság tegye közzé az ügynöklistákat, valamint a katonai hírszerzés állományára és hálózatára vonatkozó adatokat is” – mondta Latorczai János, az Országgyűlés alelnöke.
A teljes nyilvánosságot a kormány által benyújtott törvényjavaslat nem teremti meg. De az egykori megfigyelteket feljogosítja arra, hogy nyilvánosságra hozzák azoknak a nevét, akik jelentettek róluk.
Az LMP frakcióvezetője feltárná a jelenlegi politikai elit esetleges állambiztonsági múltját. Schiffer András javaslata szerint a Nemzeti Emlékezet Bizottságnak 2015 végéig átfogó jelentést kellene készítenie arról, hogy kik működtek együtt a diktatúrával. Az átvilágítás érintené a rendszerváltozás óta eltelt időszak valamennyi miniszterelnökét, miniszterét, parlamenti képviselőjét, de a polgármestereket, megyei önkormányzati vezetőket is.
Az ellenzéki javaslatokat a kormánytöbbség nem támogatta, a Nemzeti Emlékezet Bizottság működését szabályozó törvényt viszont megszavazta a Fidesz–KDNP.
Az LMP és a Bajnai Gordonnal szövetséges Párbeszéd Magyarországért képviselői mellett nemmel szavazott Szili Katalin is. Pedig ő volt az, aki 2003-ban épp a Hír TV-ben beszélt arról, hogy akkori pártjának, az MSZP-nek meg kellene szabadulnia a nómenklatúrától.
