„Mindenki arra a jelöltre szavaz, aki neki szimpatikus. És ezt nem lehet eldönteni egy vizsgálattal, hogy ki kire szavazzon. Így nincsen jó és rossz szavazat sem” – mondta Sallai Ilona, az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetségének érdekvédelmi tanácsadója.
Az értelmi fogyatékossággal élők is képesek pártot választani, ezért ne a bíróság döntse el valakiről, hogy jól vagy rosszul szavazna - mondta a tanácskozáson Sallai Ilona, az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetségének munkatársa. Kollégája hozzátette: 50 ezer fő nem élhet a választójogával azért, mert értelmi fogyatékkal él.
„Az Európai Parlamenti választásokon már szavazhatnak a határon túl élő magyar állampolgárok is, és az az ellentmondásos helyzet, hogy közülük az is szavazhat, aki gondnokság alatt áll – nyilatkozta Czakó Tibor, az ÉFOÉSZ szakmai referense. – Magyarországon pedig sokan, akik gondnokság alatt állnak nem szavazhatnak. Mi azt szeretnénk, hogy azok is szavazhatnának, akik Magyarországon élnek és gondnokság alatt állnak.
Nem lehet lemérni, hogy ki az, aki képes szavazni - állítják a konferencia felszólalói. Elhangzott: a szavazás egyéni döntés, ezért nem mérhető objektív módon.
„Eldöntötték, hogy gondnokság alá kerülök, akkor megszűnt a szavazati jogom is evvel együtt. Sajnos – mondta Gilicze Tamás. – Az a véleményem, hogy ezen változtatni kellene. Mindenkinek automatikusan járjon a szavazati jog, akármilyen sérülése van. Mindenki ki tudja fejezni a véleményét, akármilyen beteg ember. Mindenki ki tudja fejezni a véleményét, akármilyen beteg ember. Szerintem mindenkinek meg van a véleménye az ország ügyeivel kapcsolatban.
Magyarország 2007-ben írta alá azt az ENSZ-egyezményt, amely kimondja: az értelmi fogyatékkal élő emberek is részt vehetnek a politikában.