A magyar gazdaság újraindításában komoly szerepet kap a Paks II. projekt is, hiszen a beruházás óriási fellendülést biztosít nemcsak Pakson és a régióban, hanem az egész országban is – nyilatkozta a Magyar Hírlapnak Süli János, a paksi atomerőmű bővítéséért felelős tárca nélküli miniszter. Hozzátette: Paks II. nélkül nincs olcsó áram, nincs fenntartható rezsicsökkentés és nincs hatékony klímavédelem.
– A koronavírus miatt márciusban kórházba került. Hogyan vészelte át a betegséget, hogy szolgál az egészsége?
– Köszönöm kérdését, remekül vagyok. A betegség alatt sem voltak súlyos tüneteim, ám a véroxigénszint-mérő által mutatott értékek indokolttá tették a kórházi kezelést. Azt gondolom, nem lehetek elég hálás a szekszárdi Balassa János Kórház Covid-osztályán dolgozóknak, akik mindennap emberfeletti munkát végeznek.
Bár a járványgörbék már biztatóan tartanak lefelé, és lassan visszatérhetünk a megszokott életünkhöz, mégis mindenkit arra biztatok, hogy aki még nem tette meg, regisztráljon és oltassa be magát. Csak így tudjuk leküzdeni a vírust. Minél nagyobb a lakosság átoltottsága, annál kisebb a veszélye egy újabb súlyos járványhullám kialakulásának.
– Az ön választókörzetére milyen hatással volt a pandémia?
– Ahogy országosan, úgy Tolna megyében is érzékenyen érintett jó néhány szektort a járvány első, második és harmadik hulláma. Mindenki nehéz időszakot tudhat maga mögött. Speciális gazdasági szereplő a megyében a Paksi Atomerőmű, amely nemcsak a legnagyobb foglalkoztató, de Magyarország áramtermelésének felét adja. A gyors és megfelelő járványügyi intézkedéseknek, illetve az ott dolgozók áldozatos munkájának és kitartásának köszönhetően, folyamatosan biztosítani tudták az elvárt villamosenergia-mennyiséget, garantálva ezzel az ország ellátásbiztonságát.
A kormány gazdaság-újraindítási akciótervének végrehajtásával idén újra meghaladhatja a négy százalékot a növekedés. Csak hogy a legutóbbi híreket idézzem fel, Tolna megyében májusban a higiéniai papírtermék-papírgyártó üzem kapacitásnövelését támogatta a kormány 5,5 milliárd forinttal. Ez 520 munkahelyet véd meg és további ötvenet teremt Dunaföldváron. De említhetném Tamásit is, ahol 255 új munkahelyet teremtő húsüzembővítéshez érkezett 3,5 milliárdos foglalkozásösztönző támogatás februárban.
Az újraindításban komoly szerepet kap a Paks II. projekt is, hiszen a beruházás komoly fellendülést biztosít nemcsak Pakson, nemcsak a régióban, de az egész országban. Ráadásul Paks II. nélkül nincs olcsó áram, nincs fenntartható rezsicsökkentés és nincs hatékony klímavédelem.
– Tolna megyében milyen új fejlesztésekre van szükség, illetve hogy állnak a folyamatban lévő projektek?
– A Pakson és a környéken járók számára szemmel látható a változás. Több évtizede nem volt olyan léptékű útfelújítási program Tolna megyében, mint ami kétezer-húszban és kétezer-huszonegyben valósul meg. A Tolna megyei utak több mint kétharmada megújul. A Kalocsa és Paks közé tervezett híd építése is látható szakaszba ért: megtörtént a mederben végzett betonozás, ami már a víz feletti részen is jól látható.
Fontos megjegyezni, hogy ebben a beruházásban nemcsak híd, hanem 25 kilométernyi úthálózat is létesül autópálya-kapcsolatot biztosítva ezzel Kalocsának. A paksiak még emlékeznek rá, hogy mit jelent több mint 10 ezer munkavállaló és családtagjainak érkezése a térségbe. Számukra különböző komfortfokozatú lakásokat biztosítunk, társasházak, könnyűszerkezetes, illetve modulházas épületek és munkásszállások épülnek.
Emellett az elkövetkező évek feladata lesz egy olyan új lakóövezet létrehozása, amely szervesen illeszkedik a városszerkezethez. Ennek előkészítése már jó pár évvel ezelőtt elkezdődött, ezért átgondolt és fenntartható fejlesztést tudunk megvalósítani.
– Két információs iroda is nyílt a vállalkozók és a Paksra érkezők tájékoztatása érdekében.
– A tavaly átadott két iroda ugyancsak része ennek a koncepciónak. Amíg a város szívében működő Információs Központ elsősorban a Paks II. beruházás létesítéséhez ideérkező külföldi állampolgároknak nyújt segítséget, a Paks déli kapujában megnyílt Vállalkozói Információs Pont pedig a projektbe valamilyen módon bekapcsolódni kívánó cégeket tájékoztatja.
– Korábban úgy fogalmazott: fel kell tűrnünk az ing ujját, de minden nehézség ellenére a legtöbbet fogjuk kihozni ebből az évből is. A koronavírus-járvány befolyásolta a Paks II. projekt előre haladását? Hogy áll a beruházás?
– Mind az engedélyeztetés terén, mind pedig a fizikai munkálatokban komoly mérföldkövek előtt állunk. Az Országos Atomenergia Hivatal várhatóan ősszel kiadja a nukleáris létesítési engedélyt. Ennek és a tavaly megszerzett villamosipari létesítési engedélynek a birtokában kaphatja meg ugyanis a Paks II. projekt azokat a további engedélyeket, amelyek alapján az új blokkok tényleges építési, gyártási, beszerzési és szerelési munkái megkezdhetők. Engedjen meg egy mondatot a létesítési engedélyezésről, nemrég jelent meg ugyanis a közmeghallgatás összefoglalója.
A Paks II. honlapján is olvasható több mint 150 oldalas feljegyzés megnyugtató és közérthető válaszokat ad a beérkezett kérdésekre, legyenek azok szakmaiak vagy politikai indíttatásúak. Ami a fizikai munkákat illeti, a felvonulási területen számos helyszínen haladnak párhuzamosan: elkezdődött a betongyár és az acél- és betonacél összeszerelő üzem építése, az utolsó simításokat végzik két irodaépületen és a hozzá tartozó, a telephelyen dolgozók étkeztetését biztosító egyik konyhaépületen. Heteken belül költözhető lesz az Erőmű-beruházási Központ is. A közeljövőben megkezdődhetnek az új atomerőmű föld-munkái is.
– Az Országgyűlés nemrég tárgyalta a projekt finanszírozását biztosító hitelszerződést?
– Magyarország számára kedvezően módosul a szerződés, hiszen elég lesz kétezer-harmincegyben megkezdeni a hitel tőketörlesztését, így ennek költségét már kitermeli az új erőmű. A módosítás a kamatszintet nem érinti, a hitel továbbra is bármikor előtörleszthető, a rendelkezésre tartási díj pedig a korábbinál rugalmasabbá válik. Hadd tegyem hozzá: Magyarország eddig minden számlát előtörlesztett, a beruházással összefüggésben Magyarországnak nincs tartozása Oroszország felé.
– Nemzetközi színtéren maradva: az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja nemrég fenntarthatónak ítélte meg a nukleáris alapú energiatermelést. Lesz ennek hatása a paksi projektre?
– A nukleáris energiát gyakorta éri tényeket figyelmen kívül hagyó, alaptalan kritika, miközben egyre nyilvánvalóbb, hogy az atomenergia képes szén-dioxid kibocsátása nélkül, tiszta villamos energiát szolgáltatni nagy mennyiségben, megfizethető áron, biztonságosan, ráadásul a megújuló energiaforrásokkal szemben jól tervezhetően, kiszámíthatóan. Éppen ezért bízunk abban, hogy a karbonsemleges, fenntartható energiatermelők közé sorolja az Európai Bizottság az atomerőműveket is.
A bizottság azt követően dönthet így, hogy az égisze alatt működő Közös Kutatóközpont néhány hete összefoglaló tanulmányában megerősítette: az atomenergia ugyanolyan fenntartható, mint az éghajlat-politikai uniós rendszertannak megfelelő többi, alapvetően megújuló energetikai technológia. Hogy ez milyen konkrét előnyökkel járhat, azt még korai megmondani, hiszen Brüsszel további bizottságok, politikai testületek véleményére is támaszkodni fog, mielőtt meghozná a végső határozatot. Nem véletlen, hogy Orbán Viktor miniszterelnök Emmanuel Macron, francia elnökkel és a visegrádi országok, valamint Szlovénia és Románia vezetőivel közös levélben sürgette, hogy az atomenergia is kapjon helyet az unió zöldprogramjában, Brüsszel döntsön technológia-semlegesen, szakmai alapon.
Ugyanakkor azt gondolom, hogy a nukleáris ágazatban dolgozók számára önmagában rendkívüli jelentőséggel bírnak a független uniós szakértők, a Közös Kutatóközpont tudományosan igazolt megállapításai. Ugyanis pontosan az antinukleáris szereplők által sokat kritizált környezeti hatások tekintetében egy alapos, uniós vizsgálat ismét egyértelművé tette: érdemes a tagállamoknak hosszú távon az atomenergiára támaszkodni, hiszen a klímacélok elérésében komoly szerepet játszhatnak az atomerőművek. Az atomenergia biztonságos és fenntartható. Európának szüksége van erre a technológiára, ha kétezer-ötvenre szeretné elérni a klímasemlegességet. A döntés tehát megerősítette, hogy Magyarország jó úton jár.
Fotó: MH
Magyar Hírlap
