2020. december 5.,
szombat, Vilma napja

Az aradi vértanúkra emlékeztek a nemzeti gyásznapon

Hír TV

2020. október 6., kedd 15:25

A nemzeti gyásznapon a honvédelmi miniszter hangsúlyozta: az aradi vértanúk és október hatodika arra figyelmezteti a magyarságot, hogy bátran és hűségesen kell élni és halni a magyar nemzetért. Áder János köztársasági elnök a Kossuth Rádióban azt mondta: a 171 évvel ezelőtti esemény tizenhárom egyedi, megismételhetetlen sorsnak vetett véget.

Felvonták, majd félárbócra engedték a nemzeti lobogót. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 13 vértanújára és mártír halált halt miniszterelnökére emlékezik az ország. A honvédelmi miniszter a Batthyány-mauzóleumnál azt mondta: október hatodika arra figyelmezteti a magyarságot, hogy bátran és hűségesen kell élni és halni a nemzetért.

A Batthyány-mauzóleumnál többek között Magyarország közjogi méltóságai, a honvédség, a civil szervezetek és a Batthyány Alapítvány nevében is helyeztek el koszorúkat.

Az aradi vértanúk hősi halála örök jel, hogy a magyarok szabadságharcát túlerővel le lehet törni, de szabadságvágyukat elfojtani nem lehet – erről beszélt a köztársasági elnök a Kossuth Rádióban. Áder János azt mondta október 6. a példátlan bosszúhadjárat legsötétebb napja volt. Az ítéletek előre készen álltak, és az eljárások csak a látszatot szolgálták.

Az államfő hozzátette: ez a nap nemcsak a vértanúságot hirdeti, hanem az emberhez méltó életet is. A méltósággal viselt sorsot. Követendő példát. Az igazságot.

A Vajdaságban több településen is megemlékeztek a mártírhalált halt katonatisztekről

 

A március 15-i forradalom és október 6. hőseinek is az volt a legnagyobb erénye, hogy akár életük árán is megszerezték és megtartották annak jogát, hogy saját sorsukról maguk döntsenek - hangsúlyozta Hajnal Jenő, a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnöke kedden Eleméren, Kiss Ernő altábornagy szülővárosában, ahol a 171 évvel ezelőtt mártírhalált halt aradi vértanúkra emlékeztek. 

Hozzátette: ma is így kell tenni. "Szerencsére Magyarországnak ma olyan nemzeti kormánya és miniszterelnöke van, amelynek, illetve akinek hála mi annak az igazságnak lehetünk ma itt hírvivői, akik büszkén vallják, hogy az aradi obeliszk, a Batthyány-örökmécses, az eleméri katolikus templom és annak kriptája számunkra nem csupán szelfiháttér, hanem kegyeletes hely" - húzta alá.

A tizenhárom aradi vértanú közül hat kötődik valamilyen módon a Délvidékhez és a volt Jugoszláviához, így számos településen tartanak megemlékezéseket minden évben.

Leiningen-Westerburg Károly ugyan osztrák származású volt, felesége azonban a vajdasági Törökbecsén született, így a családnak délvidéki nagybirtokai is voltak, a településen szombaton emlékeztek meg a mártírhalált halt katonatisztről, aki 1848-ban önként jelentkezett a szerbek elleni hadjáratba.

Adán 2011-ben állítottak emlékművet Damjanich Jánosnak, a helyiek vasárnap ott tisztelegtek az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hőseinek emléke előtt.

Zomborban hétfőn megkoszorúzták Schweidel József mellszobrát, amelyet 2017-ben állítottak a honvéd vezérőrnagy szülővárosában. Zentán pedig Batthyány Lajos emléktáblájának tisztelegtek az emlékezők. Lázár Vilmos Nagybecskereken született, emlékét 2005 óta a Nagybecskereki Székesegyházban emléktábla őrzi, azóta minden évben koszorúzással és hangversennyel emlékeznek a magyar forradalom hőseire.

Balog Zoltán kapta a gróf Batthyány Lajos-díjat

Balog Zoltán kapta a gróf Batthyány Lajos-díjat; az első alkalommal átadott elismerést az emberi erőforrások volt minisztere a polgári Magyarországért tett erőfeszítéseiért vehette át kedden a Batthyány örökmécsesnél tartott megemlékezés keretében a Magyar Batthyány Alapítványtól. 

Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter a díjazottat méltatásában valódi építő embernek nevezte, aki épített már templomot és házat, de leginkább emberekből épít testi-lelki kötőerővel bíró közösségeket. Tevékenységének fontosabb állomásait felidézve azt hangoztatta, Balog Zoltán a parlamentben az emberi jogok elkötelezett védelmezője, államtitkárként a hazai cigányság segítője, a felzárkózási program elindítója volt, továbbá a Polgári Magyarországért Alapítvány elnökeként szorgalmazója a keresztény értékek és a polgári közösségek magyarországi és nemzetközi megerősítésének.

Az alapítvány másik elismerését, a gróf Zichy Antónia-díjat Nagy Natália kárpátaljai egyetemi docensnek adományozta a kárpátaljai magyarság érdekében kiemelkedő szolgálatáért.

Kapcsolódó tartalmak:

Felvonták, majd félárbocra engedték a nemzeti lobogót a Parlament előtt

Áder: A vértanúk hősi halálából erő lett

Hidvéghi: Mindent meg kell tennünk ma is, hogy megvédjük Magyarországot

Hír TV