Katonai tiszteletadás mellett vonták fel, majd eresztették félárbocra a magyar zászlót a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. Az aradi 13 nevének felolvasásával tisztelegtek a mártírok előtt, akiket Haynau végeztetett ki 1849. október 6-án. Pesten ugyanezen a napon halt mártírhalált az első felelős magyar miniszterelnök.
A Fiumei úti nemzeti sírkertben, Gróf Batthyány Lajos mauzóleumánál emlékeztek néma főhajtással és koszorúzással.
Áder János köztársasági elnök Nagyigmándon, a mártír lelkészek emlékoszlopánál tartott beszédében kiemelte azokat a hősöket, akik a mindennapi életben segítették kibontakozni a szabadság eszményét.
„A szabadságharc utáni évek gyászos csendet hoztak. A csend pedig felismerést, hogy ez a forradalom ez a szabadságharc az ország egészében, a nemzet lelkében zajlott. A legfontosabbat elérte. A szabadság örömét, az önrendelkezés felelősségét, a polgári fejlődés lehetőségét üzente, hogy nincs többé erő, hatalom, sem Világosnál, sem Aradnál, amely megállítaná az önmaga útját járni kívánó magyar nemzetet” – mondta Áder János.
Orbán Viktor kormányfő és Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár hódmezővásárhelyen koszorúzta meg a szabadságharc emlékművét.
Az Országgyűlés elnöke a Pest megyei Tápiószelén avatta fel a 13 tábornok emlékére állított kopjafát. Kövér László hangsúlyozta, hinni kell a szabadságban és abban, hogy összetartozunk, bátran vállalva mindenkinek a feladatát.
„Az aradiak és a '48-asok példája mutatja, hogy hazánk mindig csak annyira erős, a magyar szabadság mindig csak annyira erős, amennyire mi mindannyian hozzáadjuk a magunkét a közös ügyhöz – mondta a házelnök, hozzátéve: a mi korunk is felteszi a maga kérdéseit mindannyiunknak. Felteszi a hétköznapokban és felteszi a nagy pillanatokban is. Ha igaz válaszokat akarunk találni, figyelnünk kell az aradiak életére és halálára.”
Mint arról korábban beszámoltunk, Hende Csaba honvédelmi miniszter az aradi megemlékezésen vett részt, ahol arról beszélt: Senki sem lehet szabad, ha a mellette élő nem szabad, ha nem használhatja anyanyelvét és nem dönthet szabadon sorsa felett.
Október 6-át 2001-ben nyilvánította nemzeti gyásznappá az első Orbán-kormány.
