Én nem használom el a vizet, ebből nem lesz szennyvíz, visszakerül a természetbe. Akkor miért fizessek érte?
Három hektáron gazdálkodik Röszke mellett Kovács István. Négy fúrt kútja van, elismeri, hogy egyik sem szabályos. Attól tart, hogyha mégis engedélyeztetnie kellene a kutakat, az legalább egymillió forintjába kerülne.
Az Alföldön az az 5-600 milliméteres éves csapadék, avval se lehetne termelni ezen a homokrészen, homokvidéken. Ahhoz, hogy mink itt termeljünk, ahhoz még egy 1000 millimétert még simán hozzá kell rakni. Három hektáron az már 30000 köbméter víz, amit elhasználunk. Ez sem teljesen elég, de ahhoz éppen hogy, hogy megéljünk, hogy az a növény megnőjön. És ez mind nyáron kell, ebben a nagy melegekben
– mondta el Kovács István.
A szennyezéstől féltik a felszín alatti vizeket a szakemberek. Szőllősi-Nagy András szerint össztársadalmi problémáról van szó, ami nagy kihívás elé állítja a politikai közösséget.
Fel akarják szabadítani a kutak mélységére vonatkozó előírásokat, és 80 méterig bárki szabadon fúrhat. Hát ezt a szakma nagyon nagy aggodalommal szemléli, mert azt jelenti, hogy összeköt bizonyos, egyébként egymástól elkülönülő víztartókat, és akár a szennyezőforrásokat összekapcsolhatja. Tehát a vízgazdálkodás-politika és azon belül a törvényhozás szerepe rendkívül fontos
– emelte ki a Víz Világtanács alapítója.
A Tisza vizét évtizedek óta szeretnék eljuttatni a Homokhátságra, ahol több ezren termelnek. A kertészeteiről híres Mórahalmon eddig saját pályázataiból igyekezett megoldani a vízpótlást. A működő csatornához egy több mint 8 kilométeres szakasz hiányzik.
Ez körülbelül, most egy becsült költségen 2,5-3 milliárd forintnyi beruházási értéket jelent, ami hiányzik. Nagyon nagy szüksége volna a Homokhátságnak erre, mert ez 4000 hektárnak az öntözhetőségét tudná biztosítani a térségünkben
– nyilatkozta Csányi László, Mórahalom alpolgármestere.
Az Alkotmánybíróságnak legkésőbb augusztus végéig döntenie kell a kúttörvény módosításáról.
