Az amerikai Johns Hopkins Egyetem koronavírus-adatbázisa szerint Európa egyes országaiban válságos állapotok alakultak ki: a 100 ezer főre jutó halottak száma Belgiumban meghaladja a 76 főt, Olaszországban és Spanyolországban 50 és 60 fő közé esik, míg Hollandiában és Svédországban ez az adat 30 fő felett jár. Magyarországon – számos ellenzéki politikus, illetve baloldali publicista állítása ellenére – ez az arány jóval kedvezőbb: 4,35 fő. A jelenség hátterében az áll, hogy egyes államok megkésett, illetve nem kellően hatékony intézkedésekkel próbálták felvenni a harcot a koronavírus ellen, melynek következtében egyre nehezebben tudják kontrollálni a járvány terjedését. Ezzel szemben a kelet-közép-európai országok – időben felismerve a vírussal járó fenyegetés súlyosságát – olyan védelmi intézkedéseket eszközöltek, amelyek segítségével lehetővé vált a járványgörbe ellaposítása. Mindezek tükrében azok az állítások, miszerint Magyarország nemzetközi összehasonlításban eredménytelenül kezelte a jelentkező veszélyhelyzetet, nem pusztán az időben bevezetett szigorú biztonsági intézkedések pozitív hatásait, valamint a lakosság által az elmúlt időszakban meghozott áldozatok tényét vonják kétségbe, hanem a további eredményes válságkezelésbe vetett bizalmat is csorbítják.
A hazai védekezés első fázisának nem titkolt célja az egészségügyi rendszer felkészítése volt az esetleges tömeges megbetegedések kezelésére. Mivel Magyarország megfelelő reakciósebességgel meghozta az indokolt védelmi intézkedéseket, sikerült elkerülni az egészségügyi ellátórendszer túlterhelését, utat nyitva ezzel a szükséges eszközkapacitás, illetve a kórházak felkészítéséhez szükséges egyéb feltételek (például a kórházi ágyak 60 százalékának felszabadítása) megteremtéséhez. A koronavírus elleni küzdelemnek tehát fontos eleme az egészségügyi védekezéshez nélkülözhetetlen eszközök (maszkok, kesztyűk, izolációs köpenyek stb.) beszerzése és az orvosok, ápolók, mentősök, háziorvosok részére történő eljuttatása, amely – szemben bizonyos balliberális híroldalak és véleményformálók által terjesztett információkkal – hetek óta folyamatosan megvalósul. Többek között május második hétvégéjén összesen 5,5 millió maszk, 600 betegőrző monitor, 80 lélegeztetőgép és több ezer egyéb felszerelés érkezett hazánkba a Kínával létesített légi hídon keresztül.
Az egészségügyi személyzet munkájához szükséges eszközök biztosítása mellett fontos kiemelni a lakosság ellátottságát. A Századvég májusi, telefonos, 1000 fős országos közvélemény-kutatása szerint a válaszadók 84 százaléka használ maszkot, vagy rendelkezik vele, és mindössze a 2 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy nem jut hozzá az eszközhöz, amely ugyancsak cáfolja a hazai védőfelszerelés-hiányra vonatkozó híreszteléseket, és egyben bizonyítja a polgárok tudatos magatartását a járvány terjedésének lassításával kapcsolatban.
Kijelenthető, hogy a vírus térhódítása révén kialakult rendkívüli helyzetben kiemelt jelentősége van a hiteles és pontos tájékoztatásnak: azok a közéleti véleményformálók, akik politikai vagy egyéb indíttatásból tudatosan pontatlan, a valóságnak nem megfelelő, illetve megtévesztő állításokat tesznek, aláássák a magyar egészségügybe vetett közbizalmat, mely tevékenységük fokozottan károsnak tekinthető egy olyan helyzetben, amikor emberéletek forognak kockán.
Századvég Alapítvány
