2020. december 5.,
szombat, Vilma napja

Az álhírek továbbra is a koronavírus-törvényt próbálják napirenden tartani

2020. május 29., péntek 10:52

A magyarok több mint kétharmada támogatta a koronavírus-törvényt és a kormány már bejelentette a rendkívüli jogrend június 20-i hatállyal való megszűntetését, az álhírek többsége mégis próbálja folyamatosan napirenden tartani a kérdést. A Századvég Alapítvány legutóbbi kutatásából kiderül továbbá, hogy a megkérdezettek 75 százaléka elégedett azzal, ahogy Magyarország eddig kezelte a járványhelyzetet, ennek ellenére a fake news-terjesztők továbbra is az említett jogszabállyal kapcsolatban tesznek félrevezető kijelentéseket, megtévesztő állításokat. A hamis információk illetve félelemkeltő sugalmazások a sajtószabadság korlátozásáról, valamint a kormány korlátlan hatalomgyakorlásáról szólnak, miközben az elmúlt időszak kormányzati cselekvései találkoztak a magyar választók elvárásaival.

Az álhírterjesztők továbbra is az Országgyűlés által elfogadott koronavírus-törvénnyel foglalkoztak a legtöbbet, annak ellenére, hogy az emberek többsége támogatta annak elfogadását, illetve elégedett a kormány eddigi munkájával, tehát a veszélyhelyzeti intézkedések végrehajtásával és a kormány már bejelentette a különleges jogrend június 20-i megszűntetését. Külön érdekesség, hogy a félrevezető állítások egy része a magyarországi sajtószabadság csökkenéséről szólt, holott Romániával ellentétben, ahol több mint egy tucat weboldalt kapcsoltak le állami szervek, hazánkban ilyesmire nem került sor, és a megtévesztésekkel ellentétben egyetlen médium működését sem korlátozták a hatóságok. A sajtóorgánumok mellett több ellenzéki politikus is igyekezett a kormányzatot úgy beállítani, mint aki visszaél a különleges jogrend jelentette jogosítványokkal, ám az emberek döntő többsége megfelelőnek ítéli a kormány járványügyi intézkedéseit, így ezek a megszólalások egyértelműen szembe mennek a választók tapasztalataival, és sokkal inkább tekinthetők a politikai hangulatkeltés eszközeinek.

A fake news-ok egy kisebb része az egyes egészségügyi rendelkezésekkel, így például a kórházak korábbi felkészítésével foglalkozott, azok szükségességét és eredményességét kétségbe vonva. A Századvég áprilisban végzett felmérése alapján azonban megállapítható, hogy a válaszadók többsége egyértelműen az említett lépések mellett állt: 79 százalékuk volt elégedett az egészségügy járvány alatti munkájával, és 84 százalékuk értett egyet a járvány kezelésére alkalmas eszközök kapacitásbővítésével.

További, a járvány egészségügyi kezelésére vonatkozó félelemkeltő álhírtéma volt azon állítások csoportja, amelyek szerint kiugróan rosszak a hazai mortalitási mutatók, miközben a 100 000 főre vetített halálesetszámmal hazánk nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedőnek jónak tekinthető, megelőzve olyan országokat, mint Olaszország, Franciaország, Spanyolország, Belgium, Németország, Svédország, Svájc, vagy éppen Ausztria.

Különösen veszélyesnek tekinthető a valótlan hírek azon köre, amelyek félrevezető módon azt hangoztatták, hogy egyes kormányzati szereplők a járványhelyzet teljes megszűnéséről beszéltek, mivel ezek alkalmasak az élet fegyelmezett és szigorúan szabályozott újraindításának veszélyeztetésére. Ahogy a kormány is hangsúlyozta, a veszély nem múlt el, a járványügyi készültség fennmarad, továbbá az operatív törzs is folytatja munkáját.

A balliberális médiumok szerepe a korábbi tapasztalatokhoz hasonlóan továbbra is kiemelkedő a pánikkeltésre vagy megtévesztésre alkalmas álhírek terjesztését illetően. A fake news közlők motivációja egyértelműen különféle politikai célokban keresendő, és nem a közvélemény megbízható és pontos tájékoztatásában.

Az álhírek, félrevezető vagy félelemkeltésre alkalmas állítások, valamint ezek cáfolatának rendszerezett táblázata az alábbi linken érhető el.

 

Módszertani szempontok:

Az álhírek problémájával a Századvég Folyóirat 84. Száma is foglalkozott már 2017-ben. Az álhír megnevezés olyan hírcikkekre vonatkozik, amelyeknek nincs tényszerű alapjuk (azaz hamisak), de hírként jelenítik meg őket. Ezen felül az álhír fogalmát a magyar jogalkotó a koronavírus-járvány körülményeire vonatkozóan is meghatározta, illetve kiterjesztette a Büntető Törvénykönyv 337. §-a (2) bekezdésében, miszerint aki különleges jogrend idején nagy nyilvánosság előtt olyan valótlan tényt vagy valós tényt oly módon elferdítve állít vagy híresztel, amely alkalmas arra, hogy a védekezés eredményességét akadályozza vagy meghiúsítsa, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

 

Századvég Alapítvány