Azt, hogy mekkora kártérítésre számíthatunk árvízkár után, leginkább az határozza meg, hogy a szerződésünk pontosan milyen károkra és mekkora értékig nyújt fedezetet. A gyors cselekvés ugyanakkor jelentősen lerövidítheti a kártérítési folyamatot. Ma már biztosnak látszik, hogy az idei árvizek után is milliárdos kártérítéseket fizethetnek a biztosítók, ám mint mindig, most is felmerül a kérdés, hogy ki és mekkora kártérítéssel számolhat a természeti csapás után.
Ami a legfontosabb, hogy az árvíz azok közé a káresemények közé tartozik, amelyre alapesetben a sztenderd lakásbiztosítási konstrukciók is fedezetet nyújtanak: tehát akinek van élő szerződése, számíthat valamekkora kártérítésre.
Nem mindegy ugyanakkor, hogy mióta él az adott szerződés: az árvizeknél a biztosítók ugyanis legalább 15 napos várakozási időt szoktak beiktatni.
Utóbbi azt jelenti, hogy a biztosító kockázatvállalása csak ennek az időszaknak a leteltével kezdődik meg: ezzel a szolgáltatók – érthetően – azt próbálják elkerülni, hogy a veszélyeztetett területeken élők közvetlenül az áradás előtt kössenek szerződéseket.
Nagyon fontos tudnivaló az is, hogy az árvíz fogalmába a bel- és talajvíz nem tartozik bele: tehát ha az ingatlant például belvízkár éri, a szolgáltatók nem lehet kártérítésre számítani.
A teljes cikk a Mandiner honlapján olvasható.
Fotó: Orbán Viktor Facebook-oldala
