Alig haladja már meg a közfoglalkoztatotti létszám a százezer főt, a várakozások szerint ráadásul a nyári hónapokban tovább szűkülhet a másodlagos munkaerőpiac – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal és a Belügyminisztérium adatsoraiból. Májusban 101 500 főt tartottak nyilván, csaknem 28 százalékkal kevesebb közmunkást tavaly májushoz viszonyítva.
Szakértők szerint tartósan százezer fő körül maradhat a közfoglalkoztatás. Ennek oka, hogy az érintettek nagy részének alacsony az iskolai végzettsége vagy hozzáállásuk miatt nem alkalmazhatók az elsődleges munkaerőpiacon. Még mindig gondot okoz, hogy több önkormányzat nem engedi el közmunkásait, mivel velük végezteti az adott település tisztán tartását, s egyéb kétkezi munkákat. Míg korábban a közmunkások fele az északkelet-magyarországi megyékre korlátozódott, ma az Észak-Magyarország és az Észak-Alföld régió bőven több mint 60 százalékát adja a teljes létszámnak. Ugyanakkor egy év alatt ezekben a térségekben is több mint 25 százalékos volt a létszámcsökkenés. Összezsugorodott a másodlagos munkaerőpiac a közép-magyarországi és a közép-dunántúli megyékben is, Győr-Moson-Sopron megyében pedig mindössze 455 főt foglalkoztatnak így.
Míg a szakmunkások és a középfokú végzettségűek már jellemzően könnyedén elhelyezkednek az elsődleges munkaerőpiacon, addig a legfeljebb nyolc általánost végzettek száma egy év alatt kisebb mértékben csökkent. Ők már több mint hatvan százalékát adják a közfoglalkoztatásnak, több mint tíz százalékuk az általános iskolát sem fejezte be. A képzettebbek elhelyezkedését jól jelzi, hogy mintegy 45 százalékkal csökkent a szakképesítést igénylő közmunkásállásokat betöltők száma. Legtöbben, több mint ötvenezer fő egyszerű szolgáltatásokban dolgozott, többek közt idetartozik a közútfenntartási segédmunkás vagy a takarító. Jelentős közfoglalkoztató a mezőgazdaság, ellenben jelentősen csökkent a létszám az építőiparban.
Mint korábban a Magyar Nemzet megírta, a munkaadók azt kérték a kormánytól, ne emelje a közmunkások bérét. Ennek hatására érdemi különbség van a közmunkások fizetése és a minimálbér összege között, ami többeket ösztönöz a munkavállalásra a versenyszférában. Ráadásul a munkaerőhiány hatására az elhelyezkedők többsége jóval a kötelező legkisebb kereset fölötti fizetésre számíthat.
