Hagyó Miklós volt szocialista főpolgármester-helyettest és 14 társát bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel és más bűncselekményekkel vádolja a Központi Nyomozó Főügyészség. Az ügy vádlottjai az ügyészség szerint összesen másfél milliárd forint vagyonvesztést okoztak a BKV-nak azzal, hogy felesleges szerződések megkötésére vették rá a közlekedési társaság vezetőit. A közlekedési vállalatnál esetenként tízmilliók mentek el a menedzserszerződések alapján kifizetett végkielégítésekre is.
| • „Nokia-dobozban adtam át a pénzt Hagyónak” – interjú Balogh Zsolttal • Hagyó felemelkedése és bukása • „És Demszky Gábornak is voltak elképesztő kérései” – interjú Antal Attilával • „Nyakó és felesége buszokat kért kölcsön” – beszélgetés Regőczi Miklóssal • „Halálfélelmem van tőled, Miklós” – mondta a rendőrségi jegyzőkönyv szerint Balogh Zsolt |
A vádirat szerint Szalainé Szilágyi Eleonóra tizennegyedrendű vádlott, a BKV humánpolitikai igazgatója 2008. január 24-én megállapodást kötött Antal Attila vezérigazgatóval a munkaviszonyának 2008. december 31-ével közös megegyezéssel való megszüntetésére. Jutalom címén 16,4 millió forintot, végkielégítés címén 69,8 millió forintot, összesen 86,2 millió forintot fizettek ki neki. A vádlott előre hozott öregségi nyugdíjjogosultságát 2008. március 27. napjával a Nyugdíjfolyósító Intézet megállapította, erre tekintettel a munka törvénykönyve alapján a vádlottnak végkielégítés nem járt volna.
Szalainé Szilágyi Eleonóra több millió forintos végkielégítésére és továbbfoglalkoztatására 2009 júliusában derült fény. A humánpolitikai igazgatónak ugyanis hiába fizettek ki 2008-ban mintegy százmillió forint végkielégítést, havi 1,2 milliós fizetéssel a cég továbbra is foglalkoztatta. A vállalat volt humánpolitikai igazgatója különösen nagy kárt okozó csalás bűntettének vádja miatt áll a bíróság előtt.
Szalainé: Minden törvényes volt
Szalainé Szilágyi Eleonóra az őt érintő egyik vádponttal kapcsolatban vallomást tett, a BKV menedzserszerződéseivel kapcsolatos vádpontban viszont nem. A tárgyaláson elmondta: ez volt élete első munkahelye, 1972 szeptembere óta dolgozott a cégnél, és hangsúlyozta, hogy ez az összeg neki járt. Minden törvényes volt, minden szabályos volt – ismételgette a tárgyalás során. Úgy véli, indokolatlanul került a vádlottak padjára, és hozzátette, legalább 25 BKV-st fel tudna sorolni, aki hasonló feltételekkel távozott a cégtől.
Hadnagy Ibolya tanácsvezető bíró kérdésére válaszolva a vádlott azt mondta, nem ismeri el büntetőjogi felelősségét. Vallomása szerint 2005 decemberében Aba Botond menedzserszerződést kötött a cég több vezetőjével, ekkor személyügyi igazgató munkakörbe került. Ebben a munkaszerződésben rögzítették, hogy a kollektív szerződés szerinti végkielégítés alapján 14 havi bére, továbbá 100 nap felmentési idő járt a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén.Elmondása szerint 2008. április 1-jén kapta meg az 54 millió forintot, ebben az összegben márciusi bére, 14 havi végkielégítés, további négyhavi bérének megfelelő bruttó 16,4 millió forint – amelyet a titoktartásért kapott –, valamint 8 millió forint halasztott adó is szerepel.
Szalainé Szilágyi Eleonóra elmondta: 2009 februárjában a BKV könyvvizsgálója jelezte, hogy olyan munkavállaló dolgozik a cégnél, aki felvette a végkielégítését. A médiában a személyét ért támadások miatt kérte Kocsis István akkori vezérigazgatótól, hogy közös megegyezéssel 2009. július 27-én szüntesse meg a munkaviszonyát.
A korábban felvett 54 millió forint két évig a számláján volt, majd zárolták a teljes összeget – fűzte hozzá a vádlott.
Sikertelen kísérlet
Június 13-én kezdődött a Hagyó-per tárgyalása a Kecskeméti Törvényszéken. Két kivétellel a BKV-ügy valamennyi vádlottjára letöltendő börtönbüntetést kért a Központi Nyomozó Főügyészség. Az első tárgyalási napon ismertették a 35 oldalas vádiratot. A védők megpróbálták elérni, hogy függesszék fel a tárgyalást, mivel az Országos Bírósági Hivatal Kecskemétre helyezte át. Egyrészt nem tetszik a vádlottaknak a túl magas útiköltség, másrészt arra hivatkoztak, hogy az áthelyezést lehetővé tevő jogszabály még az Alkotmánybíróság előtt van. Az indítványt a törvényszék rövid, zártkörű tárgyalás után elutasította, a döntés ellen a vádlottak és védőik fellebbezést jelentettek be. Hadnagy Ibolya tanácsvezető bíró a fellebbezést továbbította a Szegedi Ítélőtáblára, ez azonban nem akadályozta a tárgyalás megkezdését. A Szegedi Ítélőtábla később úgy ítélte meg, nem állnak fenn az eljárás felfüggesztésének törvényben meghatározott indokai, ezért a Kecskeméti Törvényszék megfelelően járt el, amikor az indítványokat elutasította.
Az ügyben december 18-áig összesen 29 tárgyalási napot tűzött ki a törvényszék.
A Hagyó Miklós és társai elleni vádakról és az ügy hátteréről részletesen itt olvashat.
