Fellángolt a vita a terézvárosi éjszakai élet többedszeri újraszabályozásáról. Míg a helyiek többsége nem kér a bulizókból és nyugodtabb életet akar, a szórakozóhelyek és közönségük a végleges bezárástól tartanak. A terézvárosi önkormányzat egy 21 kérdésből álló kérdőívet tett közzé, amely a kerületiek és a vendéglátóhelyek együttélésével foglalkozik. A konzultáció elsősorban a szórakozóhelyek és teraszok nyitvatartásáról szól, de szerepelnek a köztisztaságról és a parkolókban ideiglenesen működő teraszokról szóló kérdések is. A kérdőívet csak a helyi lakosok és a kerületi dolgozók tudják kitölteni.
A lakókat és a vendéglátósokat is megkérdezik
A terézvárosi önkormányzat szerint ideje megújítani a helyi csendrendeletet, ami szerintük – részben a járványnak köszönhetően – már elavult. „Terézváros a belváros szerves része, elhelyezkedéséből adódóan természetes a vendéglátóhelyek, szórakozóhelyek és kulturális intézmények nagyobb száma is” – közölte a Metropol megkeresésére az VI. kerületi önkormányzat sajtóosztálya. „A szabályozás felülvizsgálata történik most, de természetesen nem cél, hogy az önkormányzat a szektort túl szigorú keretek közé szorítsa, működését ellehetetlenítse. Fontosnak tartják, hogy a kerületi vállalkozók, az ide szórakozni járók és a rendfenntartó szervek is elmondhassák a véleményüket.”
Helyi fiatalokat kérdezték, zavarják-e őket a szórakozóhelyek
Megkérdezték a kerületben élő fiatalokat is, akik koruknál és lakhelyüknél fogva mindkét oldalt, a bulizókat és az nyugalomra vágyókat is képviselhetik.
„Engem a szórakozóhelyek alapvetően nem zavarnak, annak ellenére sem, hogy párhuzamos utcában lakom a Király utcával” – mondta Ágnes. „Viszont sajnos amikor nagyobb bulik vannak, tele van szeméttel a járda, és hétvégente előfordul, hogy erős vizeletszag van az utcában.” Ágnes szerint a közbiztonsággal alapvetően nincs baj, de fiatal lányként este a részeg hajléktalanok miatt nem mindig érzi magát biztonságban.
„Összességében meg vagyok elégedve a mostani helyzettel” – mondta el Samu, aki bulizni inkább a szomszédos VII. kerületbe jár. „Az utcáról nem szoktam zajt hallani, persze ebben az is benne lehet, hogy a lakás nem közvetlenül az utcára néz.”
„Ahhoz, hogy kultúra legyen, kell az esti-éjszakai bevétel”
Megkérdeztek egy helyi klubtulajdonost is, aki úgy véli, ha tovább szigorítják a csendrendeletet, azzal gyakorlatilag aláírnák az este 10 után is nyitva tartó helyek halálos ítéletét. „20 éve csinálom ezt, és vállalom, hogy az alkoholbevételből lehet csak pénzt átcsoportosítani a civil, kulturális, nonprofit és veszteséges programokra. Különben be kellene zárnia a helynek” – osztotta meg a Metropollal Filep Ákos, a Gödör klub tulajdonosa. „Ahhoz, hogy színház legyen, ahhoz, hogy kultúra legyen, kell a délutáni és az esti éjszakai bevétel: a sör, a bor meg a pálinka. Ha éjfélkor vagy 11-kor nem isszák a sört meg a pálinkát, abban a pillanatban lehetetlenné finanszírozhatatlanná válik az, hogy este 8-ig, 10-ig színházi és koncertprogramok legyenek.”
Menekülnek a kerületből a szórakozóhelyek
Egy nevét elhallgatni kívánó klubtulajdonos szerint az éjszaka is nyitva tartó klubok és romkocsmák fokozatosan „elmenekültek” a VI. kerületből, miután az önkormányzat 2009-ben megszigorította a csendrendeletet. A klubok egy része a szomszédos VII. kerületbe tette át a székhelyét, főként a Király, az Akácfa és a Kazinczy utcákba, a helyben kitartó egységek pedig többnyire tönkrementek. Terézváros akkor a lakók kezébe adta a döntést: az éjszaka is nyitva tartó üzleteknek meg kellett szerezniük ehhez a házban lakók több mint felének az írásos hozzájárulását. A 2009-es rendelet körülbelül 2500-3000 üzletet érintett a kerületben. 2012-ben a csendrendeletet kiterjesztették, és akkor már egy helyet a szomszédok kérésére is bezárásra kötelezhettek este 10 után. A terézvárosi önkormányzat akkor már csak 273 üzletnek engedélyezte a lakók által is támogatott „eltérő nyitvatartási engedélyt”.
A Nagymező utca már a 20-as években is vigalmi negyed volt
A mai Nagymező utca és Király utca vonzáskörzetében korábban is működött vigalmi negyed, amely a 20-as és 30-as években élte a virágkorát. Számos írónk és költőnk is megénekelte a híres „pesti éjszakákat”. Az amerikai Variety magazin a legpezsgőbb éjszakai élettel rendelkező nagyvárosok között New York, London, Párizs és Berlin mellett még Budapestet említette meg. 1935-ben a walesi herceg kimondottan a legendás magyar mulatók miatt látogatott el a magyar fővárosba. A Nagymező utcában működött a magyar Moulin Rouge, de itt volt a szintén a vastagabb pénztárcájúakat váró Arizona és a Parisian Grill is. A „boldog békeidőkben” nyüzsgő éjszakai élet volt még a Nagykörút–Andrássy út vonzáskörzetében és a Városliget környékén.
Fotó: Metropol/Keresztesi Balázs
