Július 19-én kért menedékjogot a tranzitzónában egy kurd származású szíriai férfi. A bevándorlási hivatal azonban elutasította kérelmét. A döntést a Helsinki Bizottság segítségével megtámadta a bíróságon. „A bírósághoz fordulás joga minden magyar állampolgárt megillet és minden Magyarországon lévő embert és minden Magyarországon működő szervezetet. A bíróság pedig az előadott bizonyítékok alapján úgy látta, hogy megalapozott annak a lehetősége, hogy a magyar jogi szabályozás ellentétben áll az uniós jogi szabályozással” – mondta Zádori Zsolt, a szervezet szóvivője.
A bíró ezért előzetes döntést kért az Európai unió bíróságától, holott Zádori Zsolt szerint megtehette volna, hogy az uniós jog alapján döntést hoz.
„Itt nem pusztán a menekültügyi vagy migrációs szabályozásról van szó magáról, hanem egy nagyon-nagyon komoly szuverenitás kérdésről is” - az Alapjogokért központ igazgatója szerint a probléma azzal van, hogy a szír férfi annak ellenére Magyarországon kért menekültstátuszt, hogy nem ez volt az első biztonságos ország ahová belépett, márpedig a nyáron az alaptörvény részévé vált ez a feltétel.
„Tehát, hogyha az unió a magyar bíróság indítványa nyomán ezt a menekültügyi szabályozást kifogásolja, kritizálja, akkor egyben viszont szembe megy a magyar alaptörvény rendelkezésével is, és itt merül fel az a kérdés, hogy egy uniós bíróság az leronthatja-e egy tagállami alaptörvénynek a rendelkezését” – fogalmazott Szánthó Miklós.
A kormány a Stop Soros törvénycsomag révén adóval sújtaná a bevándorlást segítő szervezeteket. A sajtóban megjelent, hogy a közteher megfizetését a Migration Aid párttá alakulással kerülné meg, de a formáció operatív igazgatója, Siewert András ezt cáfolta.
- Alapítvány párttá nem alakulhat Magyarországon, kizárólag magánszemélyek alapíthatnak pártot, vagy ha már van egy egyesület, akkor az. Más jogi személyiség Magyarországon nem alakulhat párttá.
- Világos, de akkor az igaz, hogy nem civil szervezetként, hanem pártként folytatnák…
- Nem, a Migration Aid ugyanúgy meg fog maradni. Néhányan a Migration Aidből, mondjuk a hat vezetőből kettő, és néhány önkéntes döntött úgy, hogy nyitnak egy párhuzamos szálat.
A Stop Soros törvénycsomagot Brüsszelben is bírálják, az egyik EP-képviselőről, Judit Sargentini-ről elnevezett jelentésben is szerepel a kritika. A dokumentum jövő kedden kerül a képviselők elé.
„Teljesen világosan látszik, hogy az Európai Parlamentben ülő bevándorláspárti képviselők azért akarják elítélni Magyarországot, mert a magyar emberek már határozottan és világosan többször úgy döntöttek, hogy a bevándorlókat a magyar határnál meg kell állítani” – vélekedett a fideszes Kocsis Máté.
Közben a holland képviselőnő magyar és külföldi civil szervezetek képviselőivel egyezettet Brüsszelben a magyar jogállamiság helyzetéről, a találkozón a magyar Helsinki Bizottság képviselője is részt vett.
