2024. 03. 29. Péntek Auguszta napja
Jelenleg a TV-ben:

Radar

Belföld

Alapjogokért Központ: A vármegye a magyar szuverenitás szimbóluma

A baloldal a Tanácsköztársaság alatt tett először kísérletet a vármegyék megsemmisítésére, amit a kommunista államhatalomnak sikerült véghez vinnie – olvasható az Alapjogokért Központ Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben. A vármegyék rendszere 1949-ig létezett hazánkban, most viszont egy alaptörvény-módosítással visszatérhet a magyar jogrendbe a kifejezés.

  • Alapjogokért Központ: A vármegye a magyar szuverenitás szimbóluma

– A vármegye Magyarország közjogi rendszerében közel ezeréves múltra tekint vissza. A magyar szuverenitás, alkotmányos berendezkedés és a nemzeti szabadság szimbóluma. Szent István király uralkodásától eredeztethető, évszázadokon át alakuló legjellegzetesebb jogi- és politikai hatásköreit a Hunyadi- és a Jagelló-királyok idején nyerte el, majd a reformkorban vált a polgári-nemzeti kultúra bölcsőjévé – olvasható az Alapjogokért Központ Facebook-oldalán.

Mint írják, nem csoda, hogy a vármegyéket azok a külső hódító hatalmak számolták fel történelmünk során – először a Habsburgok, majd a szovjet kommunisták –, amelyek végső célja lényegében a magyar államiság megszüntetése volt.

– Tehát a vármegyék sokáig a magyar érdekeket figyelmen kívül hagyó külföldi birodalmi törekvések fő ellenállás központjai voltak – szól a bejegyzés. Emlékeztetnek, hogy az 1815. május. 22-i közgyűlésen a bécsi udvar adóemelési kísérletére Zemplén vármegye hevesen ellenállt. A küzdelem 1823-ban volt a legélesebb, ugyanis az adóemelés kérdésében a vármegyék mindvégig kitartottak a magyar álláspont mellett, végül csak fegyveres erők bevetése révén hátráltak meg.

– Deák Ferenc nem hiába fogalmazott úgy az alsótáblán elmondott egyik 1835-ös felszólalásában, hogy „ezen municípiumok álltanak őrt dönthetetlen morális erővel alkotmányunkért, innen forrásoznak, s oda térnek vissza gyakorlatilag a nemzetnek minden jussai 

– jelezte az Alapjogokért Központ.

Továbbá kitér arra is a Facebook-poszt, hogy a reformkorban a magyar nemzet olyan történelmi alakjai tudták a vármegyék révén építeni az országot, mint Deák Ferenc, Kölcsey Ferenc és Kossuth Lajos. Az áprilisi törvények egyike, az 1848. évi XVI. törvénycikk preambuluma például kimondta: „a vármegyék Magyarhon s kapcsolt részei alkotmányossága védbástyái.” 

– Nem véletlen, hogy a magyar szabadságharc és forradalom leverését követő osztrák neoabszolutizmus alatt a vármegyék jelentették a magyar ellenállás folytatását. A magyar konzervatívok számára éppen ezért is bírtak kiemelt fontossággal a bécsi túlkapások elleni küzdelemben – húzta alá a bejegyzés. Kiemelték: a kiegyezést követően a vármegyék nemcsak a nemzetépítés fontos sarokkövei lettek, hanem a helyi identitás aktív formálói is voltak. Például Szepes, Abaúj-Torna és az Alföld déli területein fekvő vármegyék különösen aktívak voltak történelmük megírásában és helyi kultúrájuk reprezentálásában.

– Megsemmisítésükre a baloldal a Tanácsköztársaság alatt tett elsőként kísérletet, majd a kommunista államhatalomnak sikerült ezt ténylegesen véghez vinnie az 1949. augusztus 18-án elfogadott, 1949. évi XX. törvény révén. Ennek értelmében a Magyar Népköztársaság új, szovjet mintára megalkotott alkotmánya eltörölte a vármegyerendszert. A kommunista diktatúra a vármegyék eltörlésével hosszú időre Magyarország alkotmányos berendezkedését, valódi önállóságát is felszámolta. 1990-ben az első, demokratikusan megválasztott jobboldali kormány kísérletet tett a vármegyei elnevezés visszahozatalára, de az a posztkommunista erők és a velük később 1994-ben nyílt szövetséget kötő SZDSZ-es körök ellenállásán elbukott 

– rögzítették. Emiatt az Alapjogokért Központ véleménye, hogy az Országgyűlés előtt fekvő mostani javaslat a magyar államisághoz, önállósághoz, nemzeti szabadsághoz tapadó hagyományok visszaemelése jogrendszerünkbe.

Ismert: Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője kedden nyújtotta be javaslatát az alaptörvény tizenegyedik módosítását. Ennek értelmében Magyarország 19 megyéjét ismét vármegyékké alakítanák. „A vármegye szó használatának visszaállítása a mai magyar jogrendbe biztosítja, hogy az ezeréves magyar államiság alkotmányos hagyományai e formában is továbbéljenek” – szól az alaptörvény módosításának indoklása. 

Borítókép: illusztráció

Ezek is érdekelhetik

Legfrissebb híreink

Műsorok

Svenk, a HírTV mozimagazinja

Svenk, a HírTV mozimagazinja

A hetente szombatonként 22:50-kor műsorra kerülő Svenkben Zavaros Eszter műsorvezető kalauzolja a nézőket a magyar filmipar múltjába, jelenébe és jövőjébe.
Sajtóklub - ajánló

Sajtóklub - ajánló

Aktuális kérdések, hétről-hétre! Fontos témák, kivételes vélemények! Minden vasárnap 19 óra 10 perctől órától jelentkezik Sajtóklub című műsorunk.
Vezércikk - ajánló

Vezércikk - ajánló

Vezércikk – a sajtóban ez az a műfaj, ami meghatározza az adott médium legfontosabb üzenetét, de ez már nem csak a nyomtatott sajtótermékek privilégiuma. Hétfőtől péntekig 20 óra 55 perctől gyakorló zsurnaliszták, szókimondó véleményvezérek elemzik a nap legfontosabb híreit.
Paláver - ajánló

Paláver - ajánló

A HírFM és a HírTV közös műsora a Paláver. Itt a hallgatók közvetlenül is részt vehetnek a műsorfolyamban. Minden hétköznap 15 óra 30 perctől. A műsor telefonszáma: +36 (1) 799 29 99.

Kapcsolódó tartalmak

@ 2021 Hír TV ZRt. Minden jog fenntartva!