Az Észak-Afrikából és a Közel-Keletről Európába tartó migrációs hullámot 2015 januárjában lehetett először érezni az országban. Míg 2014-ben összesen 42 ezren jöttek hazánkba migrációs céllal, addig 2015-ben egyetlen hónap alatt 14 ezerre emelkedett a nálunk beadott menekültkérelmek száma.
2015 Párizs. Dzsihadisták terrortámadás-sorozatot követtek el előre megtervezett akció keretében. A francia főváros különböző pontjain géppisztollyal felfegyverkezett terroristák ártatlanokra lövöldöztek, és több robbantást hajtottak végre forgalmas helyeken. Az egyik résztvevő, Szalah Abdeszlam Magyarországon keresztül jutott el Franciaországba.
A menekültválság és a terrorizmus kapcsolatáról tartottak előadást biztonságpolitikai szakértők az ózdi szabadegyetemen.
„Gyakorlatilag, ha úgy nézzük, hogy Magyarország az unió része, és hogy az unióban nincsenek határok, akkor azt kell mondjam, hogy potenciális veszély van Magyarországon. Ha úgy nézzük, hogy Magyarország tesz-e az ellen, hogy konkrétan megvalósuljanak mondjuk terrorcselekmények, akkor azt gondolom, hogy minimális jelen pillanatban az esély arra, hogy Magyarországon ilyen előfordul. De természetesen, ahogy nincs száz százalék biztonság, így ez a fajta együttlét az unióval, még egyszer mondom, határok nélkül, rejt bizonyos potenciális veszélyt” – vélekedett Földi László titkosszolgálati szakember.
A szakemberek szerint az utóbbi idők eseményeit nem lehet országokra lebontva értékelni. Azt mondják, globális terrorizmus van a világon.
„Ilyenkor mindig a leggyengébb láncszem elve érvényesül, tehát Magyarországnak is úgy kell tekinteni a saját biztonságára, mint ha saját magán kívül az Európai Uniót is védené, tehát nekünk ilyen módon kell a saját biztonsági stratégiáinkat kialakítani” – hívta fel a figyelmet Istvanovszki László, az NKE egyetemi tanára.
A biztonságpolitikai szakértők úgy vélik, hogy a jelentős kulturális különbségek miatt a menekültek integrációja nem lehetséges.
„Az a legnagyobb baj, hogy akik nagyon jólétben élnek, mint például Svédország, nem tudják felfogni, hogy egy olyan kulturális környezetben élő ember, akinél mondjuk a kalasnyikov határozza meg az erőt, a hatalmat, az nem érti ezt a nyugati demokráciának a jogrendszerét és a szellemiségét, és ugye itt van a nagyon komoly eltérés” – emelte ki Szalontai László biztonságpolitikai szakértő.
A szakemberek célja a politikusok figyelmét is felhívni arra, hogy a menekült problémát háborús helyzetként kell kezelni, és ennek megfelelően kell reagálni rá.
