Navracsics Tibor arra a kérdésre, hogy lesz-e a feliratozás ügyében előzetes normakontroll, úgy fogalmazott: „amennyiben erre van szándék, én biztosan nem fogom megakadályozni, én is sok szempontból jónak és hasznosnak tartanám a bizalom megerősítése szempontjából a választási feliratkozással kapcsolatos előzetes normakontrollt”.
A miniszterelnök-helyettes hozzátette: számos érv szól amellett, hogy egyszerű és nyitott eljárással tegyék általánossá a választási feliratkozást, ugyanakkor hangsúlyozta, ennek egyszerűnek és könnyen elérhetőnek kell lennie, hogy a politika iránt nem mindennapi szinten érdeklődő polgár számára is megérthető legyen a szabályrendszer, és senki ne kerülhessen olyan helyzetbe, hogy akarata ellenére kiszorul a választójog gyakorlásából.
Három érv
Szerinte három érv is szól a feliratkozás bevezetése mellett: egyrészt a választói névjegyzék nem tartalmazza azoknak az adatait, akik nem itt élnek, de magyar állampolgársággal rendelkeznek, másrészt azt sem lehet megállapítani, hogy ki az, aki aktuálisan Magyarország területén tartózkodik, harmadrészt pedig a nemzetiségeket szintén regisztrálni kell.
Ezek miatt – folytatta – amúgy is egy regisztrációs rendszert kell bevezetni, ami viszont azt jelentené, hogy éppen csak az maradna ki a feliratkozásból, aki csak magyar állampolgár, Magyarországon lakik és nem nemzetiségi.
„Ez azonban már túl sérülékennyé teszi az egyébként automatikusnak gondolt választói névjegyzéket” – hangsúlyozta.
| A kormány célja, hogy a jövőben az egységes nyugdíjkorhatár alapján szabályozza a bírák nyugállományba vonulását – mondta a Hír TV Kontraszt című műsorában Rétvári Bence. |
Komoly vita várható
A politikus azt mondta: a szabályozással kapcsolatos leglényegesebb kérdésekről a politikai döntést a Fidesz elnöksége, és Fidesz-KDNP szeptemberi frakcióülése hozza majd meg. Navracsics Tibor komoly vitát vár az üggyel kapcsolatban, mint mondta, számos kérdés kerülhet elő, mint például, hogy a feliratkozás valóban szűkíti-e részvételt, vagy mennyi idővel a választások előtt legyen a regisztráció.
Hozzátette: nem dőlt még el az a kérdés sem, hogy a feliratkozási folyamat hátteréül szolgáló intézményrendszer a járási-megyei kormányhivatal legyen, esetleg a települési önkormányzatok vagy a választási bizottságok rendszere. Felhívta a figyelmet arra, hogy a járási és a választókerületi beosztás nem fedi át egymást, csak megyei szinten található meg bizonyos megfeleltetés.
Úgy fogalmazott: ezért még eldöntésre vár, hogy az államigazgatás végzi el ezt a feladatot, vagy a választási intézményeknek egy „új vertikuma” alakul ki, ahol a helyitől az országos szintig egy önálló és független intézményrendszer fogja majd a feliratkozást és az adatbázis kezelését is elvégezni.
Arról, hogy az érvényességi küszöböt a választásra jogosultak számához vagy a regisztráltak számához igazítják, a miniszter azt válaszolta: nem tud még ezzel kapcsolatos döntésről, de olyan választási rendszert nem ismer, ahol regisztráció mellett az érvényességi küszöböt a teljes népességhez viszonyítanák.
A közigazgatási tárca vezetője a járások kialakításával kapcsolatban azt mondta: vannak olyan települések, amelyek csalódottak, és kifogásolják a járásokkal kapcsolatos döntéseket, de „elemi feszültség már nincsen” a rendszerben, amit óriási eredménynek tart.
Navracsics Tibor az őszi parlamenti ülésszakról szólva a Ház elé kerülő törvényjavaslatok közül a költségvetési törvényt, a választási eljárásról szóló törvényt, a polgári törvénykönyvet és a földtörvényt tarja a legnagyobb jelentőségűnek.
