A Nemzeti Információs Központ júniusban hozta nyilvánosságra a baloldal külföldi kampányfinanszírozásának vizsgálatáról szóló összefoglaló jelentését, amelyben az is szerepelt, hogy több, mint 506 millió forint érkezett a Karácsony Gergely által alapított 99 Mozgalom Egyesület számlájára, döntően euróban és angol fontban - írja a Magyar Nemzet.
A mozgalom azért jött létre, hogy támogassa Karácsonyt a 2021-es ellenzéki előválasztáson mint az MSZP, a Párbeszéd és az LMP együttes miniszterelnök-jelöltjét. A mozgalom hivatalos képviselője Perjés Gábor, a Párbeszéd politikusa, akit Bajnai Gordonhoz közel álló személyként ismernek. A félmilliárd forintot Perjés fizette be a szervezet bankszámlájára készpénzben, több részletben, összesen tizenkilenc alkalommal.
A tetemes mennyiségű pénz forrása egyelőre nem ismert, Karácsony Gergely először azt állította, hogy mikroadományokból jött össze a félmilliárd forint, majd gazdag magyar és külföldi adakozókról beszélt, de közben kiderült, hogy teljesen életszerűtlen az adománygyűjtő ládákról szóló magyarázkodás.
A Magyar Nemzet összegyűjtötte az eddigi nyilatkozatokat:
- „A 99 Mozgalom magyarországi, kis összegű adományokból működött” – állította még tavaly szeptemberben Karácsony Gergely, amikor arról kérdezték, hogy került-e külföldi pénz a mozgalmához.
- Idén június 7-én az Index podcastműsorában már azt mondta a főpolgármester, hogy nem kis, hanem nagy ládikákban gyűlt össze a félmilliárd forint. A műsorvezető kérdésére aztán úgy magyarázkodott, hogy „nyilván nagyon sokan vannak olyanok, akik gazdag emberek, és euróban tartják a pénzüket, vagy egyébként magyar állampolgárok vagy nem magyar állampolgárok, nem tudom…”
- Ugyanebben a műsorban azt is kijelentette, hogy Perjés Gábor az egyedüli ember, aki ezt a pénzt, az összegyűjtött adományokat a bankszámlára be tudta fizetni, és a jogszabály szerint járt el minden szempontból. Karácsony – állítása szerint – nem vett részt az adománygyűjtő rendezvényeken. Ezt azzal indokolta, hogy nem akarta tudni, ki az, aki pénzügyileg támogatja.
- Június 26-án egy Facebook-bejegyzésben Karácsony ismét arról írt, hogy „az egyesület a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően zárt adománygyűjtő láda útján gyűjtött mikroadományokat. Ezeket az adományokat az egyesület ügyvezetője fizette be az egyesület bankszámlájára a jogszabályi követelményekkel összhangban”.
- Augusztus 4-én a Mediaworks kérdésére is ragaszkodott Karácsony az eredeti verzióhoz, hogy mikroadományokból gyűlt össze az 506 millió forint, azonban az adományozás anonim volt, így azt nem tudja megmondani, kik támogatták.
- Perjés Gábor ugyan alig nyilatkozott az ügyben, de amikor megtette, ő is tartotta magát a mikroadományok meséjéhez. Június 27-én a Hvg-nek azt mondta: „a bankkártyás és átutalással történő adománygyűjtés mellett a 350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet 10. §-a szerint, zárt adománygyűjtő láda útján is gyűjtött folyamatosan mikroadományokat. A zárt adománygyűjtő láda rendszeres felnyitását követően annak tartalmát a jogszabályi követelményekkel összhangban az egyesület ügyvezetője fizette be az egyesület bankszámlájára.”
- Július 11-én Tordai Bence a Párbeszéd társelnöke is azt próbálta magyarázni az ATV-ben, hogy semmi probléma nincs a félmilliárdos adomány kapcsán. „Vannak magyar emberek, akiknek vannak különböző külföldi devizákban megtakarításaik. Nyilván olyanok áldoznak nagyobb tételeket a kampányra, akik nem a napi megélhetéstől vonják el ezt a pénzt. […] Nem, nem kínos. Épp most mondtam, hogy sem jogilag, sem morálisan nincsen ezzel probléma. Úgyhogy nem, nem kínos” – ismételgette Tordai.
Jöjjenek a tények!
Az ügyben több feljelentés született, amelyek nyomán a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) költségvetési csalás miatt rendelt el nyomozást. A NAV később pénzmosás elkövetésének gyanújára is kiterjesztette a vizsgálatot.
A napokban az OTP Bank tett feljelentést ismeretlen tettes ellen, hamis magánokirat felhasználása miatt Karácsony mozgalmának ügyében. Karácsony pénzügyeket intéző embere, Perjés Gábor ugyanis többször is olyan jegyzőkönyveket adott át az OTP-nek, amelyek adomány-gyűjtőládák felnyitásáról szóltak. A hitelintézet a sajtóban megjelent hírek után nemrégiben belső ellenőrzési vizsgálatot rendelt el, majd ennek végén súlyos megállapításokat tett. Ezek egyike, hogy a jegyzőkönyvek szerint
"az adománygyűjtés alapvetően külföldön élő magyar személyektől történik egy nagyjából 30×30×30 centiméter nagyságú adománygyűjtő ládába."
Ezekbe a Perjésék által leadott jegyzőkönyvek állítása szerint 2-3 ezer bankjegyet, egy esetben pedig 3811 bankjegyet préseltek be. A feljelentés szerint viszont „a ládába a tetején található résen keresztül bankjegycsomagok nem helyezhetők el, ugyanakkor megállapítást nyert, hogy a behozott bankjegyek többsége – elsősorban az euróbankjegyek – újak voltak, gyűrődésmentesek, több esetben egymás utáni sorszámúak és összetapadtak (mintha a nyomdából kikerülve nem használták volna azokat).”
A feljelentés döntő megállapítása így hangzik: álláspontunk szerint a csomag típusú elhelyezés fizikailag kizárja a szóban forgó ládákba történő pénzek belehelyezését.
A hitelintézet belső ellenőrzési vizsgálata mindemellett azt is megállapította, hogy a jegyzőkönyvek többségén a forint bankjegyeken kívül csak 50 eurós és 100 eurós bankjegyek szerepeltek, ráadásul két jegyzőkönyvön megegyező darabszámú a 100 eurós bankjegyek száma.
A megállapítások között az is szerepel, hogy csak egyetlen esetben volt angol font is a bankjegyek közt és abból is kizárólag 50 fontos bankjegyek.
Nem tűnik életszerűnek, hogy euró bankjegyekből csak két címletet, míg forint bankjegyekből a teljes bankjegysorból adnak adományt természetes személyek.
A feljelentés szerint a befizetések rendre megegyeztek a közvetlenül a befizetést követően az egyesület egyik kiemelt partnere (a Bajnai-féle DatAdat-csoportról lehet szó – a szerk.) részére történő átutalások összegével.
Az OTP feljelentésének indokolása úgy zárul, hogy „felmerül a gyanú, hogy a 99 Mozgalom Egyesület által bankunk részére – forrásigazolás céljából – megküldött jegyzőkönyvek tartalma nem felel meg a valóságnak, ezáltal megtévesztették a bankot oly módon, hogy a befizetett összegek tényleges, valódi forrását nem jelölték meg, azt nem hozták a pénzintézet tudomására, ezáltal a bank nem tudott hitelt érdemlően meggyőződni a befizetett összegek valódi forrásáról”.
A feljelentést a NAV a korábban elrendelt nyomozás részeként vizsgálja - zárul a Magyar Nemzet cikke.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd
