Adócsökkentésekkel és más lépésekkel lökné be újra a kormány a gazdaságot – erről beszélt a múlt héten a miniszterelnök a közrádióban. Orbán Viktor szerint a vállalkozásokat olyan helyzetbe kell hozni, hogy megtarthassák a munkaerőt és fejleszthessenek, új embereket vehessenek fel. – Mindenképpen kell adócsökkentés, különben nem lesz munkahely – fogalmazott a kormányfő, majd hozzátette: ezért elkötelezett az iránt, hogy jövőre érezhető mértékű adócsökkentés legyen, mely terhéből, ha kell, az államnak és az önkormányzatoknak is részt kell vállalniuk.
Adódik a kérdés: milyen köztehermérséklés jöhet szóba most, a járvány időszakában. – A kormányzat mozgásterét alapvetően meghatározza a világjárvány nyomában megjelenő gazdasági visszaesés és az, hogy nem tudhatjuk, meddig tart a pandémia – mondta a Magyar Nemzetnek a PwC Magyarország vezérigazgatója. – A kormányoknak ugyanis – folytatta Lőcsei Tamás – pénzre van szükségük a közszolgáltatások garantálásához és a válság hatásainak enyhítéséhez, ezért alaposan meg kell gondolniuk, milyen élénkítő megoldásokról, köztehercsökkentésekről születhetnek döntések. A szakember szerint a mostani viszonyok között idehaza jó megoldás lehet a kis- és közepes vállalkozások adóügyi támogatása, szó szerint létkérdés lehet ennek a szektornak a talpon maradása.
Felmerülhetnek még célzott, egyes ágazatokat segítő megoldások – tipikusan ilyen a házhoz szállított ételek áfájának csökkentése. A vezérigazgató szerint ezek mellett a munka közterheinek – ilyen például a személyi jövedelemadó és a vállalkozások által fizetett szociális hozzájárulási adó – további csökkentése is szakmailag megalapozott döntés lehet. – Bármilyen adóügyi megoldás is szülessen, a szabályok kialakításakor szem előtt kell tartani, hogy az állam és az önkormányzatok finanszírozása stabil maradjon, s az adóügyi egyensúly ne billenjen meg – vélekedett Lőcsei Tamás.
A lap kikérte a Lakatos, Köves és Társai Ügyvédi Iroda adócsoport-vezetőjének véleményét is. Kántor Balázs a helyi iparűzési adóval kezdte, megemlítve, hogy ez az adótípus adminisztratív szempontból és anyagilag is jelentős megterhelést jelent a vállalkozásoknak, s még az az eset is előfordulhat, hogy veszteséges vállalkozásnak is adót kell fizetnie. Így a szakember szerint indokolt lehet az adónem szabályainak módosítása.
A jelentősebb adók közül Kántor Balázs is kiemelte a munka közterheit. Úgy véli, ezen a területen volna még tennivaló. Mint fogalmazott: dacára az elmúlt évek adócsökkentéseinek, szükség lenne a munkabér jellegű jövedelmek adóztatásának további csökkentésére.
A szakmai elképzelések sorába illeszthető az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnökének véleménye is. Domokos László – a Magyar Nemzetnek nyilatkozva – ősszel arról beszélt, hogy mielőbb egy számjegyűre, vagyis tíz százalék alá kellene csökkenteni a személyi jövedelemadó jelenleg 15 százalékos kulcsát. Ez nagyjából ezermilliárd forintos mérséklés volna, amit az elnök szerint egy, legfeljebb két lépcsőben végre is kellene hajtani. Az ÁSZ vezetője szerint a markáns program már a jövő évben elkezdődhetne.
A legfontosabb megszólalás ez ügyben kétségkívül a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökéé, aki a miniszterelnök felkérésére fogalmazott meg javaslatokat. Parragh László a hónap elején azt indítványozta a kormánynál, hogy a kis- és közepes vállalkozások helyzetének javításáért e vállalkozásokat mentesítse az iparűzési adó alól és csökkentse a társasági nyereségadót. Az elnök éppen a Magyar Nemzetnek nyilatkozva a napokban mindezt azzal egészítette ki, hogy a kamara a mikro-, a kis- és a középvállalkozói szektorban az iparűzési adó teljes elengedésére tesz javaslatot 2020-ra és 2021-re, mégpedig ágazattól és árbevételtől függetlenül. Emellett indítványozzák az önkormányzati hatáskörbe tartozó többi adónem befagyasztását is.
