Erzsébeték minden évben kilátogatnak a Rákoskeresztúri Új Köztemető 301-es parcellájába október 23-án. Több ismerősük is részt vett az ’56-os forradalomban. Hősökként tisztelik a megtorlás áldozatait. Hámori István a családjával gyújtott mécsest. 1956 októberében kamasz fiúként plakátokat ragasztott a körúton. A köztársasági elnök is megkoszorúzta reggel a nemzeti emlékhelyet, és virágot helyezett Nagy Imre mártír miniszterelnök sírjánál.
A Magyar Állami Operaház esti díszelőadása Beethoven Egmont-nyitányával kezdődött. A mű a forradalom jelképévé vált, mert 1956-ban ezt játszotta leggyakrabban a Magyar Rádió. Áder János ünnepi beszédében Bibó Istvánnak, a Nagy Imre-kormány államminiszterének 56-os kiáltványát idézte. „A harcban osztály- és felekezeti különbség nélkül részt vett az egész magyar nép. Megrendítő és csodálatos volt a felkelt nép emberséges, bölcs és megkülönböztetni kész magatartása, mellyel csupán a leigázó idegen hatalom és a honi hóhérkülönítményesek ellen fordult” – fogalmazta meg Áder János. A köztársasági elnök azt mondta: november 4. gyásza ellenére több okunk is van arra, hogy győztesnek tekintsük az 1956-os forradalmat. „1956 a bizonyíték arra, hogy van értelme az áldozatnak, van értelme a bátor kiállásnak, van értelme az erkölcsi helytállásnak. Ez a nap sok más nemzet tagja számára is reményt adott, és példát mutatott. És a ’89-es szabadságküzdelmeinkben is 1956 erkölcsi példája adott erőt politikai nemzetünknek.” Áder János hozzátette: nincs olyan európai nép, amelynek fiai és leányai nagyobb áldozatot hoztak volna, mint amit nemzetünk hozott meg 1956-ban azért, hogy Európa ismét a szabad országok közössége lehessen.
