„Bár most egy nagyon békés Tiszát látnak, de az előrejelzések azt mondják, hogy a Tisza vízgyűjtőjéről február végén, hogyha egy gyorsabb olvadás indul el, és ez párosul egy nagyobb mennyiségű csapadékkal, akkor ismét magas vízállásra, akár árvízre is lehet számítani” – fogalmazott Áder János.
2010 óta az árvízhelyzet megelőzésére fektetett nagy hangsúlyt a kormány: a gátrendszerek kiépítésével az áradások gyorsan lefolynak, a víztározók a gátakat érő terhelést csökkentik, kockázatelemzések készülnek a településekről, folyamatos az együttműködés a szomszédos országokkal, és a védelmi igazgatási rendszert is átalakították.
„El tudjuk mondani az itt élőknek, a Tisza mentén élőknek, a szolnokiaknak, hogy a felkészültség, az árvízi védekezés nagyon-nagyon komoly szinten van, hiszen a katasztrófavédelem, a honvédség, a vízügyi igazgatóságok mind-mind tudják, hogy mi a dolguk és mi a feladatuk” – közölte Szalay Ferenc, Szolnok polgármestere.
Szolnokon 6,4 km hosszan három és fél méteres támfal épül, és a közfoglalkoztatási programban 2000 ember dolgozik a hullámterek tisztításán, hogy gyorsabban menjen át a víz. Bakondi György, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetőjének tájékoztatása szerint a tiszai vízgyűjtőn átlagos hómennyiség van, az északi vidéknél, Borsod fölött a Sajó, a Hernád és a Boldva folyónál az átlagnál nagyobb hómennyiség található.
Borsod térségében a 8 milliárd forintból megépített 7 új víztározó és gátrendszer biztosítja, hogy ne ismétlődjenek meg a 2010-es válságos állapotok.
