Az új halgazdálkodási törvényről szóló parlamenti nyílt napot a gyakorló horgász köztársasági elnök nyitotta meg. „Mindannyian világos rendelkezéseket akarunk, mindannyian. Szigorúbb, a mostaninál jóval szigorúbb ellenőrzést a vizeken, és drákói – nyugodtan mondhatom –, drákói szankciókat a törvénysértőkkel szemben” – fogalmazott Áder János köztársasági elnök. Az államfő szerint a választóvonal nem horgász és halász, hanem a tisztességes és a tisztességtelen horgászok és halászok között húzható.
„A tétje ennek a szabályozásnak, hogy a tisztességes horgászok és halászok vagy pedig a rapsicok paradicsoma lesz-e Magyarország – fogalmazott Áder János. – Ki is a rapsic? Az, aki engedély nélkül horgászik vagy halászik, tudjuk. De az én számomra, az én fejemben, az én megközelítésemben az is rapsicnak számít, aki ugyan engedéllyel rendelkezik – akár horgász, akár halász engedéllyel rendelkezik – de tiltott eszközöket használ, tilalmi időszakban végzi a tevékenységét, és a megengedett mennyiség fölötti halat veszi ki a vízből” – közölte az államfő.
Új elemek
Az új szabályozás célja a horgászat és a horgászturizmus fejlesztése. A Vidékfejlesztési Minisztérium halászati főosztályvezetője szerint a legfontosabb, hogy halgazdálkodási törvényről beszélünk, nem pedig horgászatról és halászatról, ami azt jelzi, hogy ésszerű és a természettel is egyensúlyban lévő gazdálkodást terveznek.
„Új elem benne a turista állami jegy bevezetése, hogy olyanokat is becsalogassunk a horgászatba, aki nem horgásztak, nincs egyesületi tagságuk, nincs vizsgájuk – közölte a VM halászati főosztályvezetője. – De új elem a fogási tanúsítványnak a bevezetése, amely a természetes vízből származó halaknak az eredetét igyekszik igazolni majd a rendszer” – tette hozzá Bardócz Tamás.
A horgászszövetség is fontosnak tartja a halállomány védelmét. „A turista állami horgászjegy bevezetésével egyetértünk, ha azt rövidebb időszakra, két hónap helyett mondjuk 2-3 hétre, szigorúan meghatározott feltételek mellett adja ki az állam – mondta Fűrész György. – Ugyanis a halfajok ismerete nélkül, és a meghatározott szabályok, tilalmi idők, méretek szinte betarthatatlanoknak látszanak” – tette hozzá a Magyar Országos Horgász Szövetség ügyvezető elnöke.
„Tegye fel a kezét, aki rárabolna egy tányér spenótra”
A Balatoni Halgazdálkodási Zrt. vezetője egy konkrét példán szemléltette azt, hogy a horgászat beleavatkozik a természetes kiválasztódásba.
„Ha ránk itt most hirtelen horgásznának, és belógatnának mondjuk egy tányér spenótot, engem biztos nem tudnának megfogni – fogalmazott Füstös Gábor. – Tegye fel a kezét, aki rárabolna egy tányér spenótra! Őket emeli ki a rendszer, saját maga, kontraszelektivitása által, a további szaporodási lehetőségből. A horgászat így működik. Kell hozzá a halászat. Ugyanakkor, főleg a Balaton esetében – tehát mint nagy víz: 61 ezer hektárról beszélünk – ki kell mondani azt is, hogy a horgászat nem képes a teljes vízterület kihasználására” – közölte a Balatoni Halgazdálkodási Zrt. vezérigazgatója.
A magyar törvénnyel párhuzamosan változik az uniós szabályozás is: az édesvízi halászatra egymilliárd eurós pályázati pénz jut a költségvetésből. A javaslatot még Áder János tette európai parlamenti képviselőként.
