Az Ab az alaptörvény legfőbb őre: ez a testület vizsgálja a bírói döntések és a jogszabályok alkotmányosságát. A koronavírus elleni védekezésről szóló, az Országgyűlés által hétfőn elfogadott és kedden hatályba lépett törvény érinti az Ab munkáját is. A járvány kitörése óta fokozott felelősséggel kell ellátnia feladatait az Ab-nek, és ez még inkább így lesz a különleges jogrend idején. A koronavírus-járvány miatt kihirdetett veszélyhelyzetben - ha az Országgyűlés nem ülésezik - az Ab a kormány rendeleteinek fő kontrollja - ismertették.
Sulyok Tamás, az Ab elnöke a veszélyhelyzetre tekintettel számos intézkedést hozott, így például elrendelte, hogy elektronikus úton is be lehet nyújtani hiánypótlást az indítványokhoz, ha a hiánypótlásból egyértelműen kiderül az indítványozó személye és az adott ügyszám. Az alkotmányjogi panaszt továbbra is az elsőfokú bíróságnak kell megküldeni, ilyen esetben az elektronikus kapcsolattartás általános szabályait kell alkalmazni. Ugyanakkor közvetlenül az Ab-hoz elektronikus úton nem lehet indítványt benyújtani. Az ügyfélkapun beérkező megkereséseket is kezeli az Ab, de indítványt így nem lehet előterjeszteni.
Az Ab elnökének több intézkedése is szolgálja azt a célt, hogy megvédje az alkotmánybírók, munkatársak egészségét, ezáltal megőrizze a testület működőképességét, biztosítsa a döntések megszületésének feltételeit. A veszélyhelyzet időtartama alatt az Ab munkatársai - amennyiben munkakörük jellege ezt lehetővé teszi, és ennek feltételei adottak - otthon végzik munkájukat, az alkotmánybírók teljes ülését és az egyes tanácsok üléseit pedig videókonferencia keretében tartják meg.
A veszélyhelyzet kisebb mértékben befolyásolhatja az ügyek határidőn belül történő befejezését, az Ab ugyanakkor kiemelt figyelmet fordít azokra - a társadalom egészét érintő - kormányzati döntésekre, amelyek veszélyhelyzet idején születnek - olvasható az Ab honlapján nyilvánosságra hozott közleményben.
MTI
