A Várkapitányság által szervezett könyvbemutatón Fodor Gergely, a Budavári Palotanegyed megújításáért felelős kormánybiztos kiemelte: a tíz éve megújult Várkert Bazár - ahova azóta már sok százezer látogató érkezett - az év 200-250 napján állandó, színes kulturális programkínálattal, többek között különleges kiállításokkal, a különböző korosztályokat megszólító koncertekkel, valamint családoknak és gyerekeknek szóló tematikus programokkal is várja az érdeklődőket.
A Várkapitányság egyik legfontosabb küldetése, hogy nagy népszerűségnek örvendő múzeumpedagógiai foglalkozásokat tart a Várkert Bazárban és a Várhegyen is, a jellemzően általános iskolás korosztálynak - tette hozzá Fodor Gergely.
Elmondta: a kommunizmus időszakában a budai Vár területét mesterségesen kiszakították a város szövetéből, azonban a Nemzeti Hauszmann Program részeként már megújult egyebek mellett a Szent István-terem, a Stöckl-lépcső, a Főőrségi épület, valamint a Karakas pasa tornya is, a Vöröskereszt Egylet egykori székházának rekonstrukciója pedig decemberre készül el.
A Várkert Bazár nem csak egy kiemelkedő kulturális centrum, hanem jelentős diplomáciai központ is lett, amit jól mutat, hogy idén ez az épületegyüttes ad otthont a magyar EU-elnökségnek - hangsúlyozta a kormánybiztos.
L. Simon László író, kultúrpolitikus, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagja elmondta: az ötvenes évek rendkívül elhibázott politikai döntésének az eredményeként a Budavári Palotát gyakorlatilag a földdel tették egyenlővé és egy olyan állapotot alakítottak ki, ami soha korábban nem létezett: mű középkori elemekkel, korábban nem létezett, utólag kialakított falmaradványokkal és egy olyan struktúrával, ami a szocialista realizmushoz illeszkedett jobban, a hauszmanni gondolattól azonban nagyon távol állt.
"A Budavári Palotát rendbe kell tenni, még akkor is, ha ez egy szakmai értelemben is rendkívül nehéz és sok vitát kiváltó kérdés" - hangsúlyozta L. Simon László, majd hozzátette: az épületegyüttes vissza fogja kapni azt a képét, amely méltán tette híressé.
A Budavári Palotanegyedet bemutató könyvsorozat negyedik része, az Ybl megvalósult álma - A Várkert Bazár története című, Szentpály-Juhász Miklós által írt és Balázs Attila, Bálint Éva és Kiss Henrietta által szerkesztett kiadvány 16 részben mutatja be a Budapest I. kerületében található, Ybl Miklós által tervezett, 1875 és 1883 között épült épület történetét.
Az olvasók a kötetből többek között megtudhatják, hogy kik voltak az építkezés során Ybl Miklós legkiválóbb munkatársai, hogyan hátráltatta az 1876-os dunai árvíz az építkezést, valamint hogy milyen sérüléseket szerzett a Várkert Bazár a második világháború során, ezen kívül pedig különböző, különleges ábrázolásokat láthatnak például az épület utolsó tervváltozatáról, századfordulós helyszínrajzáról, valamint korabeli kertjeiről is.
