A szovjeteknek muszáj volt minél hamarabb elfojtani, leverni az 1956-os forradalmat, mert veszélyes példát adhatott volna a környező megszállt országoknak – mondta Ligeti Dávid történész, a Veritas Történetkutató Intézet tudományos munkatársa vasárnap az M1 aktuális csatornán.
A forradalom és szabadságharc főbb tényezői, tendenciái világosan láthatók, de a helytörténeti kutatásokban van még feladat - közölte a történész. Érdekes kérdés, hogy a szovjet vezetés szándékai miért és hogyan változtak meg 1956 október végétől november 4-ig; ez még sok kutatásra ad módot – hívta fel a figyelmet Ligeti Dávid, akit a forradalom leverésének 62. évfordulóján kérdeztek.
A Nagy Imre kivégzésével kapcsolatos kérdésre elmondta: a források azt mutatják, hogy a romániai internálás ideje alatt a szovjet vezetés hezitált arról, ki kell-e végezni a miniszterelnököt, és ha igen, azt hogyan lehet „tálalni” a kommunista hátországoknak. 1956 novemberében még nem volt egyértelmű döntés Nagy Imréék sorsáról – tette hozzá.
Ligeti Dávid rámutatott: Nagy Imre november 4-ére megbízhatatlan, „kvázi ellenforradalmi” szereplővé változott a kommunista vezetés számára, ez nagyon jelentős megítélésbeli különbség volt a korábbi időszakokhoz képest, és 1956. november 4-e megpecsételte Nagy Imre sorsát.
