„Megtetszett, hogy van egy olyan szervezet, ami az egyértelmű szétlopás ellen képes kézzelfogható dolgot tenni”
– ezt is mondta 2019 áprilisában Nagy Donát arra a kérdésre, mióta dolgozik a Momentumnak. Az interjút az Ungár Péter országgyűlési képviselő (LMP) érdekeltségébe tartozó ugytudjuk.hu közölte. A beszélgetés során a politikuspalánta többször elítélte az „ipari mértékű lopást”, amit szerinte „egyszerűen muszáj megállítani”.
Az interjú gyümölcsöző együttműködést hozott, hiszen Nagy Donát ma már a budai milliárdoshoz köthető szerkesztőség csapatának tagja. A Momentum szombathelyi szervezetének elnöke azóta hol politizáló újságíró, hol pedig újságot író politikus, szakmai tudásának alapjait a Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központjában kommunikáció és médiatudomány szakon szerezte - írták.
Szakdolgozata összeollózott részekből áll?
Szakdolgozatát 2011-ben adta le Fogyasztói csoportok az információs szupersztrádán címmel. A nem túl vaskos olvasmány középpontjában egy fókuszcsoportos vizsgálat leírása szerepel, tizenkét oldalon át. Nagy Donát ebben a „kutatási munkában” egy kilencfős társaság fogyasztási szokásait járta körül, a résztvevők számára amúgy jutalomként süteményt ajánlott fel. A szakdolgozatnak ez a része valóban önálló munkának tekinthető, a többi fejezetnél azonban már felmerül a plágium gyanúja.
A Momentum politikusának írásában több olyan részre bukkanhatunk, ahol felvetődik a gyanú: azt bizony csak összeollózták.
A 2.1 Információs társadalom fejezet sorvezetője a Pintér Róbert által szerkesztett, Az információs társadalom című tankönyve volt. A következő, 2.2 Fórum, blog – Online közösségek fejezet Zsigó Dávid Bloghálózatok rejtett közössége címmel megjelent tanulmányából „merített”, míg a 2.4 Fogyasztói csoportok formálódása az interneten címűt gyakorlatilag Csepeli György Szociálpszichológia című tankönyvének egyes részeiből illesztette össze Nagy Donát.
Utóbbi esetében ráadásul az is látszik, habár azt szinte teljes egészében Csepeli munkájából gyúrta össze a momentumos politikus, írása forrásaként ezt mégis csak egyszer tartotta indokoltnak közölni: a fejezet címénél. Pedig a szakdolgozat e részében akad olyan oldal is, aminek egy-két kötőszaván kívül minden Csepelitől származik, ennek ellenére Nagy Donát a lábjegyzetben sem hivatkozott az eredeti szerzőre. Helyette inkább különböző trükköket vetett be, így amikor Csepeli György „a magunk tapasztalatából ismert csoportokról” írt, Nagy úgy fogalmazott: a „magam tapasztalatára”, majd folytatta az MTA doktoraként ismert szociálpszichológus szövegének jelöletlen átmásolásával.
A Wikipédiát csak idézte, forrásként nem jelölte
Nagy Donát szakdolgozatában ugyancsak feltűnő: azon idézetek esetében, ahol idegen nyelvi forrás található, nem a magyar nyelvű szakirodalomra, hanem az eredeti, gyakran idegen nyelvű szöveghelyre hivatkozott, mintha az ténylegesen a saját elméleti kutatásának részét képezte volna. Arra is találunk példát, hogy a szó szerinti idézetnél nemcsak az idézet tényét, hanem magát a forrást sem tüntette fel. Így a blog definícióját igazolhatóan a Wikipédiából vette át, ezt viszont a Momentum politikusa sehol nem jelölte.
Az is látszik, hogy a szóról szóra átvett – gyakran bekezdésnyi hosszúságú – részekben akadt, hogy csak egy-egy kifejezést cserélt másik szóra. Így a Wikipédia a blog kifejezést használja, amit Nagy kicserélt weblogra, vagy a Wikipédia „megjegyzés” fogalmát például csak a zárójeles komment szóval toldotta meg.
Ugyancsak szemet szúr a szakdolgozatnak az a része, ahol a hvg.hu egyik cikkének átemelt részében felbukkan Habermas neve. Nagy Donát a lábjegyzetben megjelölte a német filozófus egyik művét, miközben ezt semmi sem indokolta - olvasható a vaol.hu-n.
A teljes cikk ITT olvasható.
