Bejárta a hír a magyar sajtót, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közreadta a magyar állampolgárok vándorlásának összefoglaló friss adatait. A hivatalos statisztika mindig alkalmas arra, hogy megerősítse vagy adott esetben kritizálja a mindenkori kormány munkáját, de a ki- és bevándorlási mutatókra mindez hatványozottan igaz: sokan ugyanis úgy értelmezik, mint egyfajta mérlegét az ország vezetésének, amelyről az állampolgárok a lábukkal szavaznak. Ennek megfelelően a 2023-as vándorlási adatokról született cikkekben is éles politikai narratíva látszik.
- Még sosem vándoroltak ki annyian, mint tavaly, 2010 óta már több mint 324 ezren hagyták el az országot
- Menekülnek a magyarok az országból
- Fogy a magyar: már több mint 324 ezren léptek le az országból
- Menekülnek a magyarok az országból, rengeteg ember fordított hátat Magyarországnak
Ilyen és ehhez hasonló címekkel jelentek meg a friss statisztikáról beszámoló anyagok. Ezekben hosszan taglalják, hogy tavaly 33 700 kivándorló magyart regisztráltak, ez pedig olyan, mintha Mosonmagyaróvár teljes népessége külföldre költözött volna. Sőt, a 2010 óta eltelt 14 évben összesen 324 179 magyar vándorolt ki az országból, ami több mint Debrecen és Nyíregyháza lakosainak száma összesen.
Talán nem kell különösebben magyarázni, hogy mindez meglehetősen pocsék képet fest az országban uralkodó állapotokról. Csakhogy a KSH számai mögé nézve éppen az a konklúzió vonható le, hogy ennek az ellenkezője az igaz és 2010, tehát a második Orbán-kormány megalakulása óta több magyar tér haza Magyarországra, mint amennyi elmegy.
A KSH három külön soron tartja nyilván a magyar állampolgárok vándorlását a Belügyminisztérium személyiadat- és lakcím-, valamint a NEAK taj-nyilvántartása szerint.
- Az első a külföldön született magyarok bevándorlását,
- a második a Magyarországon született, majd külföldre távozott, de aztán újra hazaköltözötteket,
- a harmadik pedig a kivándorolt magyarokat mutatja.
Az első kettő adat összeadódik, ezek teszik ki az adott év összes bevándorló magyarját. A harmadik különálló szám, ha ezt kivonjuk előbbiből, akkor kapjuk meg az abszolút értékét a vándorlásnak, tehát hogy a vizsgált évben gyarapodott vagy csökkent a magyar lakosság pusztán a be- és kivándorlásnak köszönhetően.
A teljes cikk a Világgazdaság honlapján olvasható.
Fotó: Világgazdaság
