A Müncheni Műszaki Egyetem (TUM) és a Müncheni Helmholtz Központ (HZM) közös tanulmánya kedden az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) jelent meg.
Olyan helyeken, ahol nem voltak érvényben a SARS-CoV-2, vagyis az új típusú koronavírus terjedésének megfékezését szolgáló járványügyi lezárások, átlagosan 4 százalékkal nőtt a fertőzési ráta, ha a levegőben lévő pollenek száma köbméterenként 100-zal nőtt. Egyes németországi városokban a vizsgált időszakban olykor akár az 500-at is elérte a köbméterenkénti pollenszám, miközben a fertőzöttség 20 százalékkal emelkedett.
A kutatók azzal magyarázzák az összefüggést, hogy amikor pollenek szállnak a levegőben, a szervezet legyengülve reagál a légutak vírusaira. Ilyenkor a szervezet például kevesebbet termel az antivirális hatású interferon fehérjékből.
A napi fertőzési ráták egyenes arányban álltak azzal, hogy voltak-e lezárások vagy sem a pollenszennyezett országokban. Ha a vizsgált területeken korlátozások voltak érvényben, akkor hasonló pollenszint mellett a napi fertőzések száma átlagban fele akkora volt, mint ott, ahol nem voltak korlátozások.
A müncheni kutatók öt kontinens 31 országának 130 régiójában vetették össze a levegő pollenszennyezettsége és a koronavírus-fertőzöttség adatait, kiszűrve a demográfiai tényezők, a környezeti feltételek, köztük a hőmérséklet, a páratartalom, a népsűrűség és a korlátozások szigorának hatását.
MTI
