Az ágazat éves összesített forgalma a becslések szerint 31 százalékkal zuhant 2020-ban az előző évhez képest, és mintegy 200 milliárd euró bevételtől esett el. Csak a légi közlekedésé csökkent hasonló mértékben, még a turizmusé (27 százalék) vagy az autógyártásé (25 százalék) sem - áll az EY által készített anyagban, amelyet az Artisjus zeneipari blogja, a dalszerzo.hu ismertetett.
Mint írták, a CCI-n belül az előadóművészetek területét érintette leginkább a válság (90 százalékos a visszaesés), ezután jön a zene (76 százalék) és a vizuális művészetek (38 százalék). Mindössze a videojátékipar tudott növekedést elérni (9 százalék). A különböző szektorok közötti kölcsönhatások szintén érzékenyen érintették az ágazatot, hiszen 2020 előtt a turizmus 40 százaléka kulturális turizmus volt.
Nem pusztán a közvetlen bevételkiesés okozott károkat a szektornak. Számos közvélemény-kutatás szerint az újranyitás után még jó darabig nem fog visszatérni a teljes korábbi közönség a kulturális terekbe, rendezvényekre. Az egészségügyi előírások betartása pedig megnöveli a költségeket, csökkenhet a beruházási, támogatási kedv és a kultúrára fordított közpénzek mértéke.
Mindezek azt eredményezik, hogy a kevesebb forrással gazdálkodó vállalkozások kevésbé tudnak az innovációba fektetni, aminek a feltörekvő tehetségek láthatják a kárát, és súlyos probléma a munkaerő elvándorlása, illetve az, hogy a kulturális dolgozók, akik a járvány idejére kerestek más munkát, maradnak az új területen.
A tanulmány többször kitér Közép-Kelet-Európa sajátosságaira. Miközben Franciaország, Németország, Olaszország, Spanyolország és Nagy-Britannia volt felelős a szektor teljes forgalmának 69 százalékáért, a legmagasabb növekedést a közép-kelet-európai régió mutatta fel a 2020 előtti időszakban. A járvány hatására viszont éppen itt volt a legnagyobb visszaesés is: a régió különböző országaiban 36-44 százalék között. Ennek egyik oka, hogy itt a kulturális és kreatív szektoron belül az európai átlagnál nagyobb súlyt képviselnek a leginkább érintett előadóművészetek. Magyarországon például ez a szektor 10 százalékát adja, szemben az összeurópai 4 százalékkal.
A régió több országában a kis- és középvállalkozások nehezebben fértek hozzá a támogatásokhoz, az egyéni vállalkozók nem estek bele a munkaerő-védelmi programokba, illetve helyi és országos szinten is visszavágták a kulturális költségvetéseket - áll a tanulmányban.
A dokumentum kiemeli: a kulturális és kreatív szektor nem csupán egy a sok, segítségre váró iparág között, hanem kulcsszerepet kell játszania Európa talpraállásában. Ennek hangsúlyozására a jelentés megjelenése napján, január 26-án a szektort képviselő delegáció - Jean-Michel Jarre zenész vezetésével - magas rangú európai döntéshozókkal találkozik.
2019-ben a kulturális és kreatív iparágak összesített forgalma 643 milliárd euró volt, a hozzáadott érték 253 milliárd. A CCI szektor az összeurópai GDP 4,4 százalékát adta, hozzájárulása az európai gazdasághoz így magasabb volt, mint például a telekommunikációs iparé, a mezőgazdaságé vagy a vegyiparé.
Mint írták, a szektorra a járványt megelőző években a folyamatos növekedés volt jellemző; 2013 és 2019 között összesen 17 százalékkal nőtt a gazdasági teljesítménye. Különösen jelentős a CCI szektor foglalkoztatási szempontból: összesen 7,6 millió fő dolgozott 2019-ben ezekben az iparágakban, ezt csak az építőipar, a turizmus és a közlekedés, szállítmányozás haladta meg. A CCI szektorban működő cégek 90 százaléka kis- és középvállalkozás, miközben a teljes európai gazdaságban ez az arány 29 százalék.
A szektor csökkenő mértékben támaszkodik közpénzekre: ezek aránya az összesített forgalomban a 2013-as 11,5 százalékról 2018-ra 10,8 százalékra csökkent. Ennek legfontosabb forrása (54 százaléka) az önkormányzati finanszírozás.
A tanulmány a szektor talpra állításához javaslatokat is tesz. Az EY szakértői azt javasolják, hogy a különböző helyreállítási alapok megfelelő részét (EU-s szinten például 2 százalékot) fordítsák a CCI szektorra, hitelgaranciával segítsék a cégeket, és támogassák a kulturális infrastruktúra fejlesztését.
Az EY szakértői szerint a szektor megerősítéséhez egy olyan jogi környezet kialakítása szükséges, amelyben az alkotók megfelelő jövedelemre, a kulturális befektetők pedig megtérülésre számíthatnak, így a szektor vonzó lesz a magántőke számára. A tanulmány szerint harmadik fontos lépésként a kultúra hatásosan tudná segíteni az európai szintű zöld programokat.
A tanulmány számos, a különböző területeket összefogó nagy iparági szervezet adatai és szakértői interjúk alapján készült.
MTI
