A miniszterelnök hétfőn a parlamentben utasította vissza a szocialisták vádját, miszerint a kormány burkolt áfaemelést hajt végre az élelmiszerlánc-felügyeleti díj növelésével. „A kormány szándékai világosak. Magyarország évekig eltűrte, mert gyenge volt, hogy a becsületes kiskereskedőket tönkretegyék, eltűrte, hogy szeméttel etessék az embereket. Ebből elegünk lett! Nem akarjuk, hogy a becsületes magyar kiskereskedőket tönkretegyék, és nem akarjuk, hogy élelmiszernek nevezett szeméttel etessék az embereket. Ennek érdekében hozzuk létre a szabályokat” – mondta Orbán Viktor.
Jövőre 14 milliárd forintos pluszbevételt várnak az élelmiszerlánc-felügyeleti díjból – ismerte el Magyarország élőben című műsorunkban Zsigó Róbert, de az államtitkár is tagadta, hogy ez valójában a hipermarketekre kivetett különadó. „Ez nem adó, ez egy élelmiszerlánc-felügyeleti díj, amit egyébként az élelmiszerlánc minden szereplője, például a vetőmag-előállítók, a takarmány-előállítók is fizetnek, és a bevétel arra szolgál, hogy azok az emberek, akik elmennek vásárolni, egészséges, biztonságos, jó minőségű élelmiszert tudjanak vásárolni” – hangsúlyozta Zsigó Róbert, aki azt is elmondta, hogy az ebből befolyó pénzt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, valamint a kormányhivatalok kapják meg azért, hogy erősíteni tudják az élelmiszerlánc-biztonságot.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára viszont arra figyelmeztet, hogy a törvénymódosítás csak a nagy bevételű, főképp külföldi tulajdonban álló áruházláncoknál emelte meg a díjat. „Ebben a helyzetben az említett hét nagy áruházláncnak – hiszen itt döntő részben nemzetközi áruházláncokról van szó – át kell gondolniuk a jövőbeni üzletpolitikájukat, meg kell vizsgálniuk, hogy milyen költségeket tudnak csökkenteni. Például a beruházást azzal, hogy több részmunkaidős alkalmazottat foglalkoztatnak, vagy például olcsóbb beszerzési forrásokat felkutatva” – mondta Vámos György.
Vámos György szerint a költségcsökkentés szélsőséges esetben azzal is járhat, hogy alkalmazottakat bocsátanak el, de valószínűbb, hogy a részmunkaidős foglalkoztatás irányába mozdulnak el az áruházláncok. A Spar már kedden bejelentette, hogy egyelőre nem vesz fel több dolgozót. Közleménye szerint a Tesco a fogyasztói árak emelkedését helyezte kilátásba. Az Auchan és az Aldi egyelőre nem reagált, a Lidl pedig mindössze annyit, hogy a törvénymódosítás befolyásolni fogja a vállalat magyarországi működését. Azt azonban nem részletezték, hogy pontosan hogyan.
