A kommunizmus emléknapja és az MTA voltak napirend előtt a fő témák

Az elmúlt két hétben két felminősítés történt – számolt be Varga Mihály felszólalásában a magyar gazdaság helyzetéről. Orbán Viktor 2011-es nyilatkozataira emlékeztetve mondta, „a leminősítéseket felminősítések fogják követni” és ez a megkezdett folyamat ért be.

A tendenciák egybeesnek a magyar kormány várakozásaival, a harmadik és negyedik negyedévben is 5 százalékos a növekedés annak ellenére, hogy az Eurozónában a gazdaság lassul. A magyar gazdasági növekedés az élmezőnyhöz tartozik. A gazdasági növekedést nem a privatizáció szolgálja, hanem egyensúlyi pályán mozog. Bővül a foglalkoztatás, 4,5 millióra növekedett a 2010-es 3,7 millióval szemben, a négy legjobb között vagyunk a munkanélküliség ráta rekordalacsonyságával. A gazdaság egyensúlyban van, növekszik, az átlagemberek meg érzik, hogy ők ennek a kedvezményezettjei. Az infláció pedig alacsony, 3 százalék körül mozog, további fontos feladatok közé a családok erősítése, a versenyképesség növelése tartozik – számolt be a pénzügyminiszter.

Gyöngyösi Márton szerint Magyarországon a makromutatók stimmelnek, de szerinte ezt a kormányzat trükközve éri el, de ez szerinte az elődjeik által képviselt neoliberális politika továbbvitelének következménye, mely a magyar munkavállalók rovására történik. A fiatalok kivándorlását, a képzett munkaerő elvándorlását tette szóvá a Jobbik frakcióvezetője, és a bérek színvonalának növelését jelölte meg prioritásnak. Viszontválaszában Nacsa Lőrinc azt mondta, hogy valószínűleg önkritikát gyakorolnak a baloldali sajtó képviselői, amelyek eddig az a most nyilvánosságra hozott adatok ellenkezőjét hangoztatták. A balliberális kormányzat a mostani gazdaságpolitika ellentétét követte, csődközeli helyzetből vette át az országot a jelenlegi kormány. „Olyan döntésekre van szükség, ami az országot a fejlődési pályán tartja” – tette hozzá a KDNP-s politikus.

Varjú László, a DK képviselője szerint az öndicséret büdös és szerinte azok fizették meg ezt, akiktől elvették ezt a pénzt, akinek a kárán ez létrejött. A foglalkoztatottság növekedését az elvándorlással állította párhuzamba, és kitért a Munka törvénykönyvének módosítására, a túlórára.

Az LMP társelnöke azt mondta, hogy virtuális valóságban él a kormány, és azok dicséretével dicsekszik, akik leminősítését korábban összeesküvésnek tekintették. A gazdaságpolitika miatt százezrek mentek el, családok szakadtak szét Keresztes László Lóránt szerint.

Tordai Bence szerint sincsenek valódi eredmények, hanem átsorolásokat ünnepelnek, ami nem arról szól, hogy milyen az ország tőkevonzó képessége, hanem arról, hogy vissza fogjuk-e fizetni a felvett hiteleket. Mellár Tamásra hivatkozva a reálbér növekedését szánalmas kategóriába sorolta, a fogyasztás tekintetében pedig már Románia is megelőz minket a Párbeszéd képviselője szerint.

Arató Gergely beszéde kezdetén nemzetpolitikai ügynek nevezte a magyar tudomány helyzetét. A magyar tudósok elvesztésének kérdését és problémáját vetette fel, az agyelszívás jelenségére is felhívta a figyelmet. Mágnesként vonzzák el a tehetséges kutatókat a nyugati és keleti intézetek. Az MTA nem törődött és nem kíván bele törődni ebbe. Arató Gergely megköszönte a Lendület Programot az Akadémiának, és azt a munkát, amit a 72 intézetben végeznek a magyar tudósok. A DK képviselője Orbán Viktor beszédét idézte 2016-ból, azzal vádolva a kormányt, hogy ezt az alig pár éve kötött szövetséget szakítják meg és rúgják fel az MTA szétverésével.

Cseresnyés Péter szerint a célokban egyetértünk. 2030-ra a legjobb öt állam közé szeretnénk tartozni, és a gazdasági és egyéb növekedés lehetővé teszi, hogy a GDP 1.8 százalékát tudjuk szánni tudományos fejlesztésekre. Az államtitkár szerint az ellenzék figyelmen kívül hagyja, hogy az innovációs rangsorban és szabadalmak számában komoly lemaradás tapasztalható. A 17 milliárdos támogatás nem tükröződött a szabadalmak számában, ezért kell a strukturális átszervezés, mely 80-90 éves megkövült rendszer van érvényben, ami társadalmi elvárás.

„Most a tudományos élet az innovációk rendszerének korszerűsítése folyik, és az ellenzék kampánytémává zülleszt egy komoly tárgyalássorozatot. Mindaddig kategorikus ítéletet hozni, amíg a tárgyalások folynak káros, hisz a helyzet korántsem fekete-fehér. A probléma pedig a megoldás felé halad mindkét fél megelégedésére. Összességében elmondhatjuk, hogy teljesítményalapú finanszírozásra, célirányos támogatásra van szükség, ami alól az Akadémia intézetei sem vonhatják ki magukat. Meg kell várni a tárgyalások végét” – hangsúlyozta Cseresnyés Péter. A későbbiekben – Burány Sándor felszólalására reflektálva – megjegyezte, hogy a baloldali kormány korábban a földdel tette volna egyenlővé azokat az intézeteket, amelyek nem végeznek hasznos munkát, és Burány Sándor is ezt a politikát támogatta. Álságosnak és szégyenletesnek tekinti emiatt a baloldal MTA-val kapcsolatos aggodalmait akkor, amikor a jelenlegi kormánynak nem áll szándékában hasonlót tenni.

Soltész Miklós és Orbán Balázs felszólalásaikban a továbbiakban a falusi csok lehetséges hatásait firtatta, a kistelepüléseknek a baloldali kormányok alatt látható leépítését állítva kontrasztba a mostani rendelkezésekkel. Orbán Balázs felhívta a figyelmet, hogy az útfelújítások, infrastruktúrafejlesztés és a falusi csok összefüggő településfejlesztési stratégiába illeszkednek, melyek együttesen több, mint 100 milliárd forintnyi fejlesztést jelentenek összesen.

A képviselők további felszólalásaikban megemlékeztek a kommunizmus áldozatainak emléknapjáról. Stummer János, jobbikos képviselő felszólalását Orbán Balázs és Soltész Miklós felszólalásai követték. A kormánypárti képviselők a barna és vörösingesek koalíciójáról tettek említést, és a Jobbikban is jelen lévő erkölcsi válságra mutattak rá. Keresztes László Lóránt, LMP-társelnök a kormány képviselőit nevezte korunk kommunistáinak, megemlékezett ugyanakkor arról, hogy a Fidesz-kormány sem hozta nyilvánosságra az ügynöklistákat és a rendszerváltás körüli események dokumentumait, és szellemi elődei, a Kádár-rendszer örökségét követi a paksi bővítés révén is, amivel visszalopakodik az hazánkba a kommunizmus korának orosz befolyás.

Rétvári Bence válaszában azt mondja, hogy „lehet minden nap más a politika” tegnapi sajtótájékoztatón bejelentik, hogy az utódpárttal fognak össze, majd másnap azt mondják, hogy nem lehet a diktatúra örökségére demokráciát építeni. A kettő között nehéz lesz összefüggést találni, hisz minden nap mást és mást mondanak. A Tanácsköztársaság 100 éve történt, és a rengeteg jogutódon keresztül eljutunk az MSZP-ig, akivel most stratégiai szövetséget alkot az LMP – mondta az államtitkár. Hozzátette: az is fura, hogy mindenki aki atomerőművet épít, az kommunista, szerinte erre sokan felhúzhatnák a szemöldöküket Rétvári Bence szerint számos nyugdíj-kiegészítéssel, pótlékokkal segítik a kommunizmus áldozatait. Rétvári Bence szerint a kommunizmus egy olyan betegség, amely csak a legyengült szervezetet tudja megtámadni.

Hende Csaba, az Országgyűlés törvényalkotásért felelős alelnöke rámutatott arra, hogy a migrációt támogató erők folyamatosan támadják Magyarországot. Dömötör Csaba válaszában Brüsszel hazánkat érő támadásai mellett egyéb, a családtámogatást támadó nyugati nyilatkozatokat ecsetelte. Egy oxfordi gerontológus szerint Afrikában születik elég gyerek illetve, hogy a meg nem született gyermekek nem bocsátanak ki széndioxidot. Mások szerint azért nem kell gyerek, hisz a robotoké a jövő. A Miniszterelnök Kabinetiroda parlamenti államtitkára ezt az „önfeladás politikájának” nevezte, melynek szerinte Magyarországon nincs támogatottsága. Frans Timmermans a hétvégén nyilatkozott, miszerint Magyarországról nem látni Európát, de Dömötör Csaba szerint azok nem látják Európát, akik az önfeladás politikájának vitorlájába fújják a szelet, és pláne nem olyasvalakitől akinek a pártja hazájában 10 százalékos támogatottság alá esett emiatt a politika miatt. Nem kell hitelesítőpecsét ahhoz, hogy tudjuk mit jelent Európainak lenni – mondta Dömötör Csaba a Ház utolsó napirend előtti felszólalásának végén.