Október 15. óta tilos életvitelszerűen az utcán élni. A törvénymódosítást követő három napban országszerte több mint 100 esetben alkalmaztak helyszíni figyelmeztetést a rendőrök a közterületi tartózkodás szabályainak megsértése miatt. A hajléktalanságot sokan rendészeti, közegészségügyi vagy köztisztasági ügyként kezelik, mi szociális kérdésként, vagyis az ember oldaláról közelítjük
– mondta Harrach Péter.
A hajléktalanságról rendeztek konferenciát keresztény civil szervezetek. Harrach Péter, a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség elnöke a törvényi változásra utalva azt mondta: nem a hajléktalanoktól való megtisztítás, hanem a rajtuk való segítés vezet el a közterület rendjéhez. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke, Vecsei Miklós 30 éve foglalkozik hajléktalanokkal. Szerinte az utcán élő emberek felelőssége nem firtatható, amikor a probléma megoldása kerül szóba. Amikor az ember ezt nem érti, mert távolról nézi, akkor azt mondja, hogy vigyék már el. Ugyanez az érzése van, van itt közöttünk jó néhány szociális munkás, aki utcán dolgozik, a társadalom azt kéri, hogy vidd el, és én tudom, hogy még nem tart ott. Még nem tud velem fölállni. Még nem hiszi el, hogy miatta jöttem
– mondta.
A hajléktalanság kezeléséhez idő kell - erősítette meg a konferencia több felszólalója, így Beran Ferenc teológus is. Ha valakit sikerül lélekben fölemelni, jelezni tudjuk azt, hogy értük vagyunk, szeretjük őt, javukat akarjuk, akkor elfogadja majd a fizikai segítséget is. Ha ezt előtte nem adjuk meg neki, akkor nem fogadja el. Ellenáll
– mondta felszólalásában.
Egy februárban készült kutatás szerint Magyarországon körülbelül 14 ezer hajléktalan él. Közülük 10 ezren használják a hajléktalanszállásokat, 4 ezren télen is inkább közterületen aludnának. Országszerte 19 ezer férőhely áll rendelkezésre, ezek fenntartására idén 9,1 milliárd Forintba kerül.
