Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy a Kúria megszegte a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogból fakadó kötelezettségét, amely szerint köteles döntését okszerű indokolással alátámasztani. Az ügy alapkérdése az volt, hogy a Kúria helyesen értelmezte-e jogsértés fogalmát. Végzésében ugyanis azt állapította meg, hogy az érvénytelen szavazatok újraszámlálása során szerzett új bizonyítékok alapján nem kérhető az érvényes szavazatok újraszámlálása, mivel az új jogsértés állításának minősül. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a Kúria az Alaptörvény 28. cikkét figyelmen kívül hagyva minősítette az érvényes szavazatok újraszámlálására vonatkozó indítványozói kérelmet új jogsértésnek. Az Alaptörvénynek megfelelő értelmezés szerint azonban a Kúria feladata annak megállapítása lett volna egy korábban állított jogsértés kapcsán, hogy az új bizonyítékok alapján szükségesé vált-e az érvényes szavazatok újraszámlálása. A határozat értelmében a tisztességes eljáráshoz való jog sérelme valósul meg, ha a választási eljárás során nem azonos szempontok alapján értékelik a szavazatok érvényességét, illetve érvénytelenségét. A fentiekre tekintettel az Alkotmánybíróság a Kúria határozatát megsemmisítette. Az Alkotmánybíróság határozatára tekintettel az ügyben a Kúriának újból le kell folytatnia az eljárását, és új döntést kell hoznia.
Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ főigazgatója facebookos oldalán a cikkre reagálva ezt írta: "Az Alkotmánybíróság szerint az eredmény szabályszerű megállapításának eszköze elsősorban a összes budapesti szavazat újraszámlálása lehet!"
A teljes cikk az Alkotmánybíróság honlapján olvasható.
Fotó: Getty Images
