Javítóintézet: ez várhat arra a bűnpártolással vádolt fiatal lányra, akivel szemben a Nyíregyházi Törvényszék november közepén azért adott ki elfogatóparancsot, mert nem jelent meg az előkészítő ülésen – a 16 éves, nyíregyházi Sz. D. az emberölési ügy III. rendű vádlottja. Ahogy arról beszámoltunk, azóta már elfogták, letartóztatásban várja az eljárás folytatását.
A Szon.hu újságírói kíváncsiak voltak arra, mi vár rá, illetve mindazokra, akik a bíróság jogerős ítélete alapján javítóintézetbe kerülnek: milyen szabályokat kell betartaniuk, elhagyhatják-e az intézetet, mennyi időt kell ott tölteniük? Kérdéseinkre dr. Márton Anett, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Főügyészség helyettes szóvivője válaszolt, aki 2019 óta foglalkozik fiatalkorúak ügyeivel.
Bár a gyerekek és a szüleik nem így élik meg, de a javítóintézeti nevelés nem büntetés, hanem egy intézkedés, amit a fiatalkorú bűnelkövetőkkel szemben alkalmazhat a bíróság. Ennek időtartama minimum egy, maximum négy év, a fiatalok 21 éves korukig lehetnek javítóintézetben.
– A lányokat Rákospalotán, a fiúkat Debrecenben, Budapesten a Szőlő utcában, Miskolcon, Aszódon vagy Nagykanizsán helyezik el – mondta az ügyész, aki a javítóintézetek szabályairól is mesélt. – A cél a nevelés: az, hogy a bent töltött idő alatt a fiatalkorúak magaviselete javuljon, és hogy úgy kerüljenek vissza a társadalomba, hogy többé ne kövessenek el bűncselekményt. Ennek érdekében szigorú napirendet kell követniük, és iskolába kell járniuk: akinek nincs meg az általános iskolai végzettsége, befejezheti a nyolc osztályt, de szakképesítést is szerezhetnek a bent töltött idő alatt – ez attól is függ, hogy a fiatalkorú mennyire együttműködő. Szerencsére sok a jó példa, tudok olyan fiatalról, aki két szakmát is kitanult az intézetben. A tanulás mellett számos foglalkozáson is részt vehetnek, barkácsolhatnak, kézműveskedhetnek, testedzésre járhatnak. A debreceni javítóintézetnek van például egy zöldéges kertje, ahol a fiatalok besegíthetnek a munkákban: a főzéshez az ott megtermett alapanyagokat használják fel. De nagy hangsúlyt kap a személyiségfejlesztés is, ezért pszichológus és mentálhigiénés szakember is foglalkozik a fiatalokkal.
Az interjúban Dr. Márton Anettől elmondta: a javítóintézeteket bizonyos időre elhagyhatják a bent lévők, van úgynevezett kis szabadság és nagy szabadság.
– A magaviselettől függően elengedik a fiatalokat egy-két napra, sőt, akár két-három hétre is, de minden esetben vissza kell menniük, mert ha nem, annak súlyos következményei vannak.
– Fontos tudni, hogy az, akit javítóintézeti nevelésre ítél a bíróság, a kiszabott időtartam felének letöltése után ideiglenesen elbocsátható akkor, ha már legalább egy évet eltöltött az intézetben, és ha úgy ítélik meg, hogy az intézkedés célja további javítóintézeti nevelés nélkül is elérhető. Ám az, aki az előbb említett kis vagy nagy szabadságról nem tér vissza, ettől a lehetőségtől elesik – mondta dr. Márton Anett és hozzátette: amikor egy fiatalkorút letartóztatnak, javítóintézetbe szállítják, és ott van addig, amíg meg nem születik az ügyében a jogerős ítélet, azt követően pedig annyi időt tölt ott, amennyit a bíróság kiszabott. Ez a főszabály, de vannak kivételek: rendkívül rossz magaviselet esetén áthelyezhetik őket – ezt a javítóintézet kezdeményezi, s ha az ügyész indokoltnak és szükségesnek látja, indítványt tesz a bíróságnak, mely az ügyben döntést hoz.
A teljes cikk a Szon.hu honlapján olvasható.
Fotó: MW archív