A Magyar Nemzet Rétvári Bencével készített interjút a gyermekvédelmi intézményekben foganatosítandó szigorításokról és vizsgálatokról.
– A magyar gyermekvédelmi törvények eddig is a legszigorúbbak közé tartoztak. Mit tehet a kormány a gyermekek további védelmében?
– Március 1-jével megérkezett az első szigorítás, amely az állami gyermekvédelmi intézmények vezetőinek pszichológiai alkalmassági vizsgálatát írta elő.
Ráadásul ez nemcsak azokra érvényes, akik most kezdenek a pályán, hanem azokra is, akik már a gyermekvédelmi rendszerben dolgoznak.
A nem állami gyermekvédelmi intézmények vezetőinek vizsgálatához törvénymódosítás szükséges, ezt a kormány hamarosan be fogja terjeszteni. Második lépés volt a soron kívüli hatósági ellenőrzések elrendelése, amelyek már folyamatban vannak. Mivel a kormány, valamint a nemzeti konzultációt kitöltők majdnem 99 százaléka szerint is szükség van a gyermekvédelemben további megerősítésére és szigorításra, ezért harmadik lépésként hamarosan a parlament elé kerül a második gyermekvédelmi törvény is.
– Mit vizsgálnak majd soron kívüli hatósági ellenőrzéseknél?
– Fontos leszögezni, hogy ez nemcsak az állami intézményekre vonatkozik, hanem az egyházi és a civil szervezetek által fenntartottakra is.
A több mint ötszáz intézményből eddig csaknem 180-ban indult meg az ellenőrzés.
Márciusban és áprilisban zajlik minden gyermekotthonban a bántalmazási esetek belső kivizsgálására fókuszálva. Az átfogó vizsgálat többek közt kitér a gyermekbántalmazási esetekre, a feljelentések vizsgálatára, a bántalmazott gyermek számára nyújtott egyéni és csoportos segítségnyújtás módjára, a bántalmazási esetek belső kivizsgálására, a megtett intézkedésekre és a panaszkezelési gyakorlat áttekintésére is.
– Rengeteg álhír jelent meg az intézményvezetők alkalmassági vizsgálatának módszertanával kapcsolatban. Ez ugyan még nem is nyilvános, egyes szakemberek, szervezetek mégis már most biztosak benne, hogy nem megfelelő és nem elég hatékony. Mivel nyugtatná meg őket?
– Érthetetlen, hogy magukat szakembernek nevezők hogyan minősíthetnek valamit, amiről semmilyen információt nem ismernek. Az alkalmassági vizsgálat módszertanát egy szakértőkből álló munkacsoport dolgozza ki. A szakértők olyan személyek, akik végzettségük, szakmai tapasztalatuk, valamint a gyermekvédelemben, az alkalmassági vizsgálatokban, a gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekményeket elkövetők – köztük a szexuális bűnelkövetők – vizsgálatában való jártasságuk alapján hatékonyan hozzá tudnak járulni a módszertan kialakításához.
A teljesség igénye nélkül: képviselteti magát két egyetem professzora, illetve habilitált doktora, valamint a nevelőszülői hálózat is, de a munkacsoport tagja több klinikai szakpszichológus és igazságügyi pszichológus szakértő is.
A teljes cikk a Magyar Nemzet honlapján olvasható.
Fotó: MTI/Lakatos Péter
