Az egészségügyi intézmények és az otthoni mintavételek mellett a szegedi egyetem egy szűrőbuszt is szolgálatba állított. Országszerte több mint 17 ezer ember bevonásával akarnak a szakemberek pontos képet kapni a járvány terjedéséről és az átfertőzöttségről.
A május elsején indult 14 napos szűréssorozatban a Szegedi Tudományegyetemről 15 munkacsoportja több ezer tesztet készít el.
Orova Tibor szerint, ha a szabályokat betartják az emberek, akkor nem lesz tömeges megbetegedés.
A dél-alföldi régióban 89 településen végez mintavételt a Szegedi Tudományegyetem.
Az országos tesztelésen a KSH statisztikusai segítségével kiválasztottak meghívásos alapon vesznek részt, 14 év felett minden korosztályból. A felmérés május 14-ig tart, az eredményeket május végéig összesítik.
Már több mint 350 ezren töltötték ki a járvány modellezését segítő kérdőívet
Március 22-e óta több mint 350 ezren töltötték ki a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) munkatársai által üzemeltetett magyar adatszolgáltató kérdőívet, amelynek válaszaiból a koronavírus várható terjedését próbálják prognosztizálni magyar kutatók - tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága hétfőn az MTI-t.
A közlemény szerint a covid.sed.hu címen elérhető kérdőívben feltett kérdések arra irányulnak, miként reagál a lakosság az intézkedésekre, felhívásokra. A válaszok segítségével próbálják napi szinten elemezni, hogy milyen hatása van a kormányzati intézkedéseknek.
Gyimóthy Tibor, az SZTE-nek a kutatás szoftveres hátterét irányító professzora hangsúlyozta, nagyon fontos, hogy minél többen töltsék ki a kérdőívet, mert sok adat birtokában nyújtható pontosabb előrejelzés.
Az előző nap tevékenységeire vonatkozó - a járvány alakulása alapján folyamatosan aktualizált - kérdésekre adott válaszok alapján a korlátozó intézkedések enyhítésekor gyorsan meg lehet nézni, hogy annak milyen hatása van a kapcsolatokra, az otthoni munkavégzésre, hány ember mennyi időt tölt az otthonán kívül. Ezekből lehet következtetni arra, mi várható a járvány erősödése vagy gyengülése esetén - fejtette ki az egyetemi tanár.
A kutatás eddigi adatait bemutató háttéranyag szerint a járvány első szakaszban az otthonról dolgozók és az egyetemi hallgatók mozdultak ki legkevesebbet, míg a munkájukat lakásuktól távol végzők a legtöbbet. A családosok ugyanannyi időt töltöttek kint átlagban, mint a nem családosok, az otthon elhagyásával járó feladatokat többségében férfiak végezték.
A korábbiakhoz képest drámai mértékben visszaesett a szociális interakciók száma.
Az új koronavírus diagnosztizálását nagyban megnehezíti, hogy leggyakoribb tünetei megegyeznek a szezonális influenzával, illetve megfázással. Április vége óta a válaszadók mintegy 20 százaléka tapasztalt magán vagy a vele egy háztartásban élőkön olyan tünetet, amely a koronavírusos megbetegedésre is jellemző.
A védőfelszerelés használatáról általánosságban - a válaszok alapján - nem vonható le általános következtetés, de a veszélyeztetett korosztályban, a 65 év felettiek között a használók aránya jóval magasabb, mint a fiatalabbaknál - olvasható a háttéranyagban.
Hír TV/MTI
