2020. február 26.,
szerda, Géza napja

Szabadfogás: Felzárkóztatást vagy társadalmi felemelkedést várunk az oktatástól?

Hír TV

2020. január 9., csütörtök 21:55

Gyöngyöspatán továbbra sem csitulnak az indulatok. Amellett, hogy a szegregáció miatt nemrégiben kiszabott bírság csődbe viheti a falut, a feszültséget tovább fokozza az, hogy a lakosok már uzsorahiteleket vettek fel ezekre a beígért kártérítésékre, és most várják a civil szervezetek intézkedését az ügyben. A Hír TV Szabadfogás című műsorában a résztvevők arra keresték a választ Velkovics Vilmos műsorvezetővel, hogy mit várunk el az oktatástól: a felzárkóztatást vagy a társadalmi felemelkedést.

A hét eleje óta izzanak az indulatok Gyöngyöspatán. A bíróság ugyanis nemrégiben 100 millió forintos bírságot szabott ki a település önkormányzatára és a tankerületre, mivel jogellenesen különítették el korábban egymástól a roma és nem roma gyermekeket.

Nagy Attila Tibor, a Méltányosság Politikaelemző Központ elemzője, mint egykori gimnáziumi tanár megjegyezte, hogy szerinte többet kellene azzal foglalkozni, hogy a kisebb településeken és falvakban miként lehetne tanítani hátrányos helyzetű gyerekeket.

Velkovics Vilmos ezt követően feltette azt a kérdést, hogy miért alakult ki Gyöngyöspatán ez a szegregációs kérdés, miért volt szükség arra, hogy a roma gyerekeket elkülönítsék a többi diáktól.

Jeszenszky Zsolt politikai hobbista erre azt reagálta, hogy ismereteik szerint a roma gyerekek rettegésben tartották társaikat és a tanárokat is, és idővel mindezek azt eredményezték, hogy a szülők elkezdték kivenni a gyermekeiket az iskolából. Egyfajta „spontán szegregáció” történt.

Tehát ezt senki nem irányította felülről, nem volt benne rasszista szándék.

Viszont a történtek kapcsán megjelent az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyermekekért Alapítvány, amely a Soros Györgyhöz köthető Open Society Foundation egyik ernyőszervezete, és beperelte az önkormányzatot és az oktatási intézményt még 2011-ben. Előtte senkit nem zavart az állítólagos „szegregáció” ténye, csak azután, hogy Orbán-kormány irányította az országot - tette hozzá.

Nagy József, a 24.hu újságírója felhívta arra a figyelmet, hogy véleménye szerint az iskola tehetetlen volt ebben a helyzetben, de ugyanakkor ő kitart azon véleménye mellett, hogy

nehéz helyzetükből az oktatás kihúzhatja a hátrányos helyzetű tanulókat.

Dézsy Zoltán dokumentumfilm-rendező az elhangzottakhoz hozzáfűzte, hogy ő úgy látja, joggal való visszaélés történt. Elmondta, hogy az alapítványt egy Argentínában élő magyar hozta létre, és a honlapjáról az derült ki számára, hogy perek tucatjait indítja a magyar oktatásügy ellen. A dokumentumfilm-rendező szerint a szervezet célja nem a szegregáció megszüntetése, hanem az oktatásunk destabilizációja.

Pesty László dokumentumfilmrendező ezután kihangsúlyozta, hogy

a jelenlévők között abban nincs vita, hogy a szegregáció egy diszkriminatív dolog, amely ellen minden eszközzel küzdeni kell.

Teljes adás:

Hír TV